A "gonosz IMF" és Magyarország

A válság neheze még hátravan a magyarok számára címmel közölt elemzést a Le Monde című francia napilap a pénzügyi és gazdasági válság magyarországi hatásairól.

A mértékadó párizsi újság szerint a 2006-os megválasztását az államháztartási hiány elszaladásával biztosító és az eurózónához való csatlakozást évről évre kitolódó közeljövőbe ígérő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök időben kérte a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és a Világbank támogatását a csőd közeli helyzetbe került Magyarországnak.

A kormány cserébe elkötelezte magát egy olyan megszorító csomag mellett, amilyet 2006-ban elkezdve már látványosan sikerült csökkenteni az akkor 9,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt öt százalékra 2007-ben és 2009-re várhatóan 2,6 százalékra. Ennek ellenére a pénzügyi válság a jelentős államadósággal (a GDP 65 százaléka) is sújtott országot erősen érinti: Közép-Európában Magyarországnak a legsérülékenyebbek az alapmutatói - emlékeztet a Le Monde.

IMF: nem lesz hitelszerződés

A lap szerint 2004-ben az alacsonyabb kamatok miatt sokkal előnyösebb volt devizában, mint forintra felvett hitelre gépkocsit vásárolni. Akkoriban a svájci frank volt divatban, valamennyire az euró és idővel a japán jen is.

Minden, amit a válságról tudni lehet - Hitelválság 2008

A Le Monde idézi a Natixis bank tanulmányát, amely szerint a magyar vállalkozások 48, a háztartásoknak pedig 60 százaléka devizaalapú hitelre kötött szerződést. Ennek célja az infláció ellen és a tőke vonzására alkalmazott kamatlábemelés megkerülése volt. Ez az a pénzügyi válsággal kiszúrt gyenge láncszem, amely miatt az ország csőd közeli helyzetbe került.

A lapnak nyilatkozó 39 éves középvezetőként dolgozó Attila elmondta: a svájci frankot négy évvel ezelőtt 1 százalékos állandó kamattal ajánlották, a forintot viszont legalább 7 százalékossal. Az alkalmi gépkocsi, amit választott, 4 millió forintba került, amihez 2,5 millió forintot vett fel, s így 16 százalékot takarított meg. A forint az elmúlt hónapokban jelentősen vesztett értékéből, így a fizetésüket forintban kapó magyaroknak a devizalapú hitelek visszafizetésének a havi összege megemelkedett. A korábbi 41 ezerrel szemben Attilának novemberben 53 ezer forintot kellett utalnia, annak ellenére, hogy nettó 450 ezer forintos fizetésével nem panaszkodhat Magyarországon. Viszont a szerényebb jövedelmű, változó kamatozású hitelt felvett embereket a forint értékvesztése kritikus helyzetbe juttathatja - tette hozzá a lap.

A Le Monde szerint azonban a "neheze még hátravan". A kormány például kilátásba helyezte az állami dolgozók fizetéseinek befagyasztását és a 13. havi juttatások eltörlését.  
A lap Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét idézi, aki úgy véli, hogy "nagyon nehéz lesz a magyaroknak". Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke szerint pedig "2009 az elmúlt húsz év közül az egyik legnehezebb lesz".  
A "konzervatív-liberális Fidesz", amely arra készül, hogy nem szavazza meg a költségvetést, azt reméli, hogy politikai tőkét kovácsolhat egy drákói megszorítási csomagból, amely a párt szerint a foglalkoztatás kárára menne. A pénzügyi csődöt elkerülte Magyarország, de a gazdasági válság fenyeget.

"A gonosz IMF visszatéréséről"

Ha lenne mód másra is felhasználni a pénzt, Ön mire költené a banki tőkeemelésre szánt 300 milliárdos vésztartalékot? Szavazzon!

Elmúlt az az időszak, amikor a Nemzetközi Valutalap (IMF) száz feltételt szabott a hitelnyújtáshoz Indonéziában, ahol az intézkedések a szegfűszeg termelésének szintjét is érintették. A kért strukturális feltételek száma Ukrajnában kilenc, Magyarországon hat, Izlandon pedig három - állítja a Le Monde című francia napilap szerda délután megjelent számában az IMF vezetőségére hivatkozva.

Dominique Strauss-Kahn vezérigazgató azt kérte, hogy csak a legszükségesebb intézkedések kerüljenek bele a szerződésekbe, Magyarország esetében - a lapnak nyilatkozó munkatárs szerint - pedig azt mondta hogy, a társadalombiztosítást és a munkanélküli segélyt, amelyek segítik a sokkterápiát átvészelni a fizetésből élőknek, a lehető leginkább meg kell őrizni. Az IMF elfogadta a szociális háló megőrzésének szükségességét.  
"A gonosz IMF visszatért?" című elemzésében a Le Monde úgy véli, hogy Magyarország, Ukrajna és Izland után - a Natixis bank tanulmánya szerint - az eddig hitelhez jutott országokhoz hasonló helyzet fenyeget a piacok bizalmatlansága miatt Lengyelországban, Csehországban, Kazahsztánban, Törökországban, Pakisztánban, Vietnámban, Dél-Afrikában és Mexikóban is, amelyek szintén az IMF-hez fordulhatnak támogatásért.

Gyurcsány: jobban szeretek adni, mint elvenni
Budapest is megkapta: leminősítették
Gyurcsányt boldoggá teszi az új adó
A Fidesz 24 órát adott Gyurcsánynak

 

MTI