A henteseknél számít a legtöbbet az érettségi

Mintegy 20-24 százalékkal maradnak el a magyar szakmunkásjövedelmek a havi bruttó 191 ezer forintos átlagkeresettől - derült ki a Merces októberben végzett internetes felméréséből

A 117.867 résztvevőt és 65 szakmát felölelő vizsgálat összesített eredményei szerint a szakmunkások jövedelemátlaga - az érettségizettek esetében 152 ezer forint, az érettségivel nem rendelkezőké 146 ezer forint - mintegy 20, illetve 24 százalékkal elmarad a jelenlegi magyarországi havi bruttó 191 ezer forint átlagjövedelemtől.
   
A kutatók kíváncsiak voltak az érettségi értékére is az egyes szakmákban. Azt tapasztalták, hogy kevés olyan foglalkozás van, amelyben jelentősen jobb jövedelmi lehetőségekre számíthat az, aki érettségivel is rendelkezik. A legnagyobb különbség a henteseknél volt mérhető: az érettségizettek 199 ezer forintos átlaga több mint 55 százalékkal magasabb nem érettségizett társaikénál, amely 128 ezer forint - olvasható összegzésben.
   
A bádogos-tetőfedő szakemberek érettségivel is több mint 47 százalékkal többet - 180 ezer forintot - tudnak keresni átlagosan, mint a nem érettségizettek, akiknek átlagfizetése 123 ezer forint.  "A mindennapi betevőnket" előállító pékek érettségi nélkül havi átlag bruttó 129 ezer forintért, érettségivel átlagban 25%-kal többért, havi bruttó 161 ezer forintért sütnek nekünk.
   
A megvizsgált szakmák mintegy harmadában azonban az érettségi nélküliek átlagjövedelme magasabb, mint az érettségizetteké. Néhány területen jelentős ez a különbség. A gépipari szerelő, összeszerelő szakmunkások átlagjövedelme érettségi nélkül 164 ezer forint, érettségizett társaiké csupán 135 ezer forint - a különbség 21 százalékos volt. 
   

A környező országokkal összehasonlítva a hazai szakmunkások jövedelmi helyzetét azt látjuk, hogy a felmérésben résztvevő mintegy 65 szakma átlagjövedelme Magyarországon 139 ezer forint, ami néhány ezerrel magasabb a szlovákiai átlagnál (135 ezer forint), de messze elmarad a csehországi középértéknél, amely 171 ezer forint.

Az érettségivel nem rendelkező autóvillamossági szerelők havi átlagbére - 158 ezer forint - 19 %-kal magasabb, mint érettségizett szaktársaiké, amely csupán 132 ezer forint. Az érettségi megléte nem eredményez különbséget több, népszerű szakközépiskolai szakmában: így például a kőműves, ács, asztalos, szobafestő, szakács, fodrász, villanyszerelő esetében.
   
A felmérés alapján a legjobban fizetett szakterület a mozdonyvezetőké, a legrosszabbul fizetett foglalkozás pedig a varrónőké: az érettségivel nem rendelkező varrónők havi bruttó átlagjövedelme 85 ezer forint, ami szinte alig haladja meg az országos minimálbért, de az érettségivel rendelkezők is csak bruttó 93 ezer forintos átlagot érnek el.
   
A vendéglátóipar "szakmunkásai" a pincérek, felszolgálók, bárpultosok havi átlagbére sem sokkal több: 118 ezer forint, illetve 104 ezer forint átlagosan (érettségivel, illetve anélkül.)
   
Nem mondható el az sem a felmérés szerint, hogy a munkatapasztalatot, a szakmában eltöltött évek számát elismernék a fizetésekkel: a kezdők (egy évnél kevesebb tapasztalattal rendelkezők) átlagbére 122 ezer forint, míg az egy szakmában több mint 10 évet eltöltött szakemberek átlagbére 145 ezer forint. A 18-25 év közöttiek átlagbére havi bruttó 123 ezer forint, míg a nyugdíj előtt állóké (46-60 év közötti kategóriát figyelembe véve) 145 ezer forintos átlagot ér el.

Turkáljon pénzügyi dolgozók zsebében: jól keresnek
Ha vezetni akar, inkább a mozdonyt válassza
Nem fizet jól a hazai autóipar
Átlag alatt keresnek a tanárok
Hol lehet a legjobban keresni?
Fővárosi munka = dupla fizetés

MTI