A Jobbik beleharapott a Fideszbe, és nincs egyedül
Európában évek óta megfigyelhető jelenség a szociáldemokrata pártok válsága, az európai parlamenti választások ennek a folyamatnak a kiteljesedését hozták
Európában évek óta megfigyelhető jelenség a szociáldemokrata pártok válsága, az európai parlamenti választások ennek a folyamatnak a kiteljesedését hozták - írja a Political Capital átfogó elemzése az EP-választás után kialakult helyzetről.
Az eddigi tapasztalatokkal szemben most általában nem a kormánypártok vesztettek az ellenzékkel szemben, hanem inkább a jobboldali pártok győztek a szociáldemokrata pártokkal szemben. A magyarországi EP-választás eredménye is illeszkedik ebbe a képletbe: a hazai pártrendszer erősen jobbra tolódott. A várakozásoknak megfelelően a Fidesz több mint háromszor annyi szavazatot kapott, mint az MSZP; miközben az SZDSZ történetének legnagyobb vereségét szenvedte el, az MDF megőrizte a 2004-ben elért eredményét, a Jobbik pedig jelentős mértékben megerősödött. A Fidesz tehát nagy győzelmet aratott, de az egységes jobboldal kialakítására törekvő politikai stratégiája ismét kudarcot vallott, így az EP-választás legnagyobb nyertesének egyértelműen a Jobbik nevezhető. Az EP-választást követően mind az MSZP-ben, mind az SZDSZ-ben várhatóan súlyos belső válság alakul ki - olvasható a Political Capital (PC) tanulmányában.
Európai trendnek tekinthető a jobboldal erősödése: az eddig törvényszerűnek tekintett ellenzéki előnyt az EP-választáson felülírta a jobbközép és a szélsőjobboldali pártok erősödése. Ehhez hasonlóan európai trendként azonosítható a radikális jobboldal mérsékelt erősödése, mely Európa több más országában is tapasztalható. Ez összefügg azzal is, hogy a választási részvétel nemcsak hazánkban volt alacsonyabb, mint 2004-ben, hanem egész Európában ismét negatív rekordot döntött, ez pedig egyértelműen kedvez általánosságban is az aktív és fegyelmezett szavazótáborral rendelkező radikális erőknek.
Az EP-választást követően három vonatkozásban is érdemes lesz figyelni a következményeket Magyarországon:
1. A kormány stabilitását kikezdheti a vereség, ezzel kapcsolatban jelenleg kiszámíthatatlan, hogy miként fog reagálni a szocialista és az SZDSZ-frakció. Az igazság pillanata a június 23-i adótörvényekről szóló szavazás lesz. Ha az adótörvényeket nem fogadja el a parlamenti többség, akkor a kormány megbukik. Az előrehozott választásokkal kapcsolatos helyzet viszont a Fidesz szempontjából is megváltozott: a Jobbiknak egyértelműen kedvező lenne, a legnagyobb ellenzéki párt viszont lehet, hogy inkább kivárna, hátha gyengíthető a Jobbik a 2010-ig hátralévő időben. Szól ugyanakkor érv a Fidesz számára is az előrehozott választások mellett: ennek elmaradása éppen a Fideszt túl gyengének és eszköztelennek mutató radikális retorikát erősítheti fel, az elhúzódó, instabil kormányzati időszakból pedig a kormányellenes Jobbik profitálhat politikailag leginkább.
2. A pártrendszert átformálja a mostani választás, amennyiben a jobb és baloldal egyensúlyát jelentő két nagy párt, két kis párt modell jelenleg felbomlóban van, és az egész politikai rendszer erősen jobbra tolódni látszik, amit az jelez, hogy a Fidesz és a Jobbik együttvéve országosan több mint 70 százalékát szerezte meg a szavazatoknak, miközben az MSZP középpárttá zsugorodott.
3. Az eredmény meghatározza a pártok induló pozícióját és felforgatja a politikai erőviszonyokat a soron következő országgyűlési kampány előtt. Így például az SZDSZ jelenleg frakciót alkot az Országgyűlésben, de nem jutott az EP-be, az MDF bejutott, de jelenleg nincs frakciója, a Jobbik pedig erős ugyan, de jelenleg parlamenten kívüli párt.
Siker és kudarc a jobboldalon
Mint azt a Political Capital tanulmánya megjegyzi, a Jobbik jelentős eredménye egyben a Fidesz kudarca is annak ellenére, hogy az ellenzéki párt jelentős különbséggel verte az induló mezőny egészét. A Fidesz a kampány utolsó szakaszában látványosan, de végül sikertelenül törekedett megakadályozni a Jobbik mandátumszerzését, a jobboldal megbomlását. Sikertelennek bizonyult a Fidesz azon taktikája is, hogy részben átvegye a Jobbik fő politikai témáit, mert ezzel is csak a szélsőjobboldali pártot erősítette.
Európai tendencia - jobb szélső pártok eredményei (gyűjtés: PC)
Az EP-választás eredménye megfelel az előzetes várakozásoknak: a Fidesz több mint háromszor annyi szavazatot kapott, mint az MSZP. A szavazatok területi eloszlását tekintve Fidesz szórása viszonylag nagy: a leggyengébben a fővárosban szerepelt a párt (48,12%), a legerősebb pedig Vas megyében (68,37%). Nincs azonban egy olyan budapesti kerület sem, ahol ne a Fidesz nyert volna, a legkisebb Fidesz-MSZP-különbség a XIII. kerületben van: (38,9%-29,6%). A Fidesz Budapesten kívül csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében teljesített 50% alatt (49,11%), ahol a Jobbik 22,88%-ot szerzett.
A korábban szocialista fellegvárnak minősülő megyékben és városokban általában alacsonyabb volt a részvétel, ami a korábbi baloldali szavazók többségének passzivitására utal, de feltehetően a volt szocialista szavazók egy része most más pártokra szavazott. Az MSZP továbbra is Budapesten a legerősebb (22,3%), Hajdú-Biharban a leggyengébb (12,58%), 20 százalék fölött Budapesten kívül csak Komárom-Esztergom megyében teljesített a kormánypárt (21,02%).
A Jobbikot illetően várható volt, hogy 40 százalék körüli, az alatti részvétel mellett a radikális párt akár több mandátumot is szerezhet, ugyanakkor a 14,77 százalékot jelentő 427 ezer szavazat egyértelműen a Jobbikot teszi az EP-választás legnagyobb nyertesévé – 1990 óta még egy választáson sem szavaztak ilyen sokan a szélsőjobboldalra. A Jobbik 7 megyében is a második helyen végzett, ráadásul Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében jelentős különbséggel, 4-7 százalékponttal előzte meg az MSZP-t.
Kik is a jobbikosok?
A Jobbik erősödése kapcsán máris felmerült a kérdés, hogy melyik párt korábbi szavazóiból kerülnek ki a Jobbik-tábor új szavazói. A kérdés azonban nem ilyen egyszerű, hiszen a korábban nem-szavazók mellett több párt volt szavazóiból állt össze a Jobbik jelenlegi tábora. Minden bizonnyal vannak a Jobbik táborában volt fideszes és volt MSZP-s szavazók is, az arány ugyanakkor valószínűsíthetően a Fidesz felé tolódik el.
Ezt sejteti az is, hogy a Jobbik azokban a megyékben szerepelt a legjobban, ahol a Fidesz a legalacsonyabb támogatást tudta felmutatni. Ennél viszont lényegesebb szempont, hogy társadalmi és politikai okok vezettek a párt erősödéséhez. A Jobbik egyrészt sikerrel integrálta a 2002 és 2006 között széthullott, volt MIÉP-es radikális szavazótábort. Másrészt egyértelműen azokon a területeken – például az észak-keleti megyékben – szerepelt a legjobban, ahol nagy a cigány lakosság aránya. Harmadrészt valószínűnek látszik az is, hogy a Jobbik minden más pártnál sikeresebben szólítja meg a fiatal szavazókat. Negyedrészt pedig míg a MIÉP alapvetően urbánus párt volt, addig a Jobbiknak nagyon erős a vidéki, kistelepülési bázisa.
A Jobbik elsősorban a romaellenes előítéletekre alapozott kampánnyal tudta szavazótáborát gyarapítani. Ez sikeresnek bizonyult, hiszen a Jobbik szavazataránya azon megyékben volt kiemelkedő, melyekben a legmagasabb a roma népesség aránya, és ez az összefüggés statisztikailag is rendkívül erős .
Lehet más...
A Political Capital friss összefoglalója kitér a két "kis nyertesre" is, mint írják, az LMP Budapesten majdnem átlépte a küszöböt (4,88%), további 6 megyében 2 százalék fölött teljesített: Pest (2,98%), Veszprém (2,2%), Komárom-Esztergom (2,05%), Fejér (2,35%), Baranya (2,55%) és Csongrád (2,46%) megyében. Az újonnan alakult párt számára a 2,6 százalék nem rossz kiindulópont, de egy országgyűlési választáson ez a 75 000 szavazat még nagyon kevés lenne.
A nyilvánosságra került közvélemény-kutatások az MDF mandátumszerzését sem jelezték előre, ebből a szempontból az MDF 5 százalék feletti szereplése 2004-hez és 2006-hoz hasonlóan szintén meglepetés. A párt minden megyében és Budapesten is a 4. helyen végzett. Az MDF támogatottságának területi eloszlása egyenletes volt, de Budapest valamelyest kiugrik (6,54%).
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Európában évek óta megfigyelhető jelenség a szociáldemokrata pártok válsága, az európai parlamenti választások ennek a folyamatnak a kiteljesedését hozták .jpg)
.jpg)
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
