A Lázár-javaslatra drágulna a távhő

Jelentősen emelkedne a távhő ára és romlanának a városlakók körülményei, ha a parlament elfogadná Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének javaslatát - mondta Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke szerdán Budapesten sajtóbeszélgetésen.

Lázár János 2010. január 21-én az Országgyűléshez benyújtott javaslata a távhővel kapcsolt áram átvételi árát 15 százalék helyett 25 százalékkal csökkentené, ami az "ártámogatás" drasztikus csökkentését jelentené már az idén.

Bercsi Gábor hangsúlyozta, hogy a gázfűtéssel szemben a távfűtéshez 11 százalékkal kevesebb földgáz kell, ami 6 százalékkal csökkenti az importot. A távhővel 3,4 millió tonnával, az energetikai kibocsátás 16 százalékával csökken a szén-dioxid-kibocsátás.

A főváros távhő-ellátásában legnagyobb szerepet játszó Budapesti Erőműnél a Lázár-javaslat elfogadása az idén 20-30 százalékos bevételcsökkenést eredményezne, amit a hő árában érvényesíteni kellene a gazdálkodási egyensúly fenntartásáért - válaszolta újságírói kérdésre Rudolf Viktor, az MKET szakmai alelnöke.

A kapcsoltan termelt áram nagy része a kötelező átvételi rendszeren (kát) keresztül kerül a kereskedőkhöz, és a "támogatást" végső soron a végfelhasználó fizeti meg az áram árában. A kapcsoltan termelő erőművek árbevételének döntő hányada az áram eladásából származik; a kisebb erőműveknél eléri a 80-85 százalékot, a többi a hőeladás bevétele.    

A kát-rendszerben 100 erőmű van és a kapcsoltan termelő erőművek kapacitása ezer megawatt. Összehasonlításként:  a magyar villamosenergia rendszer beépített termelő kapacitása 8.600 megawatt körül van. Az erőművek kétezer főt foglalkoztatnak, a beszállítók, alvállalkozók további ezer embernek adnak munkát.

Magyarország 95 településén van távhőszolgáltatás és 207 távfűtőrendszer működik. A távfűtéses lakások száma 650 ezer, amiben mintegy kétmillió ember él. A kapcsolt energiatermelés 73 település 627 ezer lakásában biztosítja a távhőt.

Bercsi Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy az átvételi ár csökkentése miatt jelentős kapacitást képviselő úgynevezett gázmotoros kiserőművet telepíthetnek át Romániába és Bulgáriába. Szólt arról is, hogy a még meg nem térült erőművi beruházásokkal kapcsolatos hitelállomány - a becslések szerint - jelenleg 60-100 milliárd forint között van, és az esetleg "beragadt hitelek" veszélyeztetik az energetikai beruházások banki finanszírozását. Ezt ráadásul erősíti a gyorsan változó szabályozás is, ami elbizonytalanítja a befektetőket és gyengíti a befektetési- és a hitelezők finanszírozási szándékát is.

A távhő miatt a kapcsolt termelésbe jelentős beruházásokra lenne szükség, mert nem jó a 75-80 százalékos a földgáztüzelés aránya. Jelenleg azért van szükség "támogatásra" - magyarázta az elnök -, mert az áram ára a földgáz árához képest mindig "nyomott". 

Lázár Jánosnak arra a kijelentésére, hogy a kapcsoltan termelő társaságok extraprofitra tesznek szert, Bercsi Gábor ismertette: a Magyar Energia Hivatal megvizsgálta a kapcsoltan termelők nyereségességét, és azt is, hogy a kát-támogatást továbbítják-e a távhő-szolgáltatóknak. Ennek alapján mindössze 11 esetben nem hosszabbították meg a kérelmet a kát-rendszerben való maradásra. A távhőtermelők nem tudják kihasználni az azonnali földgázpiac lehetőségeit, mert a kiszámíthatóság miatt a gázévre szükséges mennyiséget időben le kell kötniük. Hiába volt lehetőség a jelenlegi gázév elején, tavaly nyáron visszatérni a távhőtermelőknek a hatósági áras egyetemes gázszolgáltatói körbe, ha a jogszabály megjelenésekor már megkötötték az éves szerződéseket. Ezek megszüntetésének költsége viszont semlegesítette volna a hatósági ár nyújtotta árelőnyt - válaszolta újságírói kérdésre Bercsi Gábor. 

Az MKET azt javasolta a kormánynak, hogy rövid távon hirdessen moratóriumot az átvételi árakat illetően, 2013-tól pedig vezessen be kapcsolt bizonyítványt. Ez tulajdonképpen az áramkereskedők számára előírt kvóta lenne, amivel a termelők kereskedhetnének, a kormány pedig a "kvóta mennyiségével" szabályozhatná a piacot.

MTI