A lengyelek a skótok "trónjára" törnek?
A lengyel kormány felülvizsgálja az ország idei költségvetését, és ezért összesen 19,7 milliárd zlotyi megtakarítására szóló terveket vár a minisztériumoktól, közölték a lengyel pénzügyminisztériumban. A felülvizsgálat és a takarékosság célja, hogy a gazdasági lassulás ellenére az eredetileg tervezett szinten, 18,2 milliárd zlotyin tarthassák az államháztartási hiányt idén.
A költségvetés-módosításra irányuló kormányhatározat abból indul ki, hogy a gazdasági növekedés idén 1,9 százalékos, az évi átlagos infláció pedig 1,7 százalékos lesz, tették hozzá a pénzügyminisztériumban. Lengyelország hazai össztermékének növekedése tavaly 4,8 százalékra lassult a 2007-es, 6,7 százalékos ütemről. Az Európai Bizottság a legújabb, januárban megjelent előrejelzéseiben 2,0 százalékos gazdasági növekedést jósolt idénre Lengyelországnak, és jövőre 2,4 százalékos ütemet valószínűsített.
Lengyelországban a tizenkét havi infláció decemberben már csak 3,3 százalékos volt a novemberi 3,7 százalék és a korábbi, júliusi-augusztusi 4,8-4,8 százalékos csúcsértékek után. A központi bank folyamatos célja 2,5 százalék, plusz-mínusz 1 százalékpontos tűréssel. A nyugati kormányok közül több az állami költekezés növelésével reagál a gazdasági válságra, a deficitek jelentős növekedését kockáztatva, Magyarország és Lengyelország viszont fontosabbnak tartja a külső finanszírozás fenntartását. Növekvő deficit a maradék befektetőket és hitelezőket is elriasztaná, lavinaszerű tőkekivonást ösztönözhetne, írta a Reuters hírügynökség elemzők véleménye alapján.
A lengyel zlotyi már eddig is négy és fél évi mélységben van, a varsói értéktőzsde fő mutatója pedig a 2003-as szinten kókadozik. Kormányzati előrejelzés szerint külföldről idén legföljebb 10 milliárd eurónyi működőtőke-beruházás érkezhet Lengyelországba a tavalyi 12 milliárd helyett, de akár 7 milliárd euróra is visszaeshet az új beruházás külföldről. Szintén kormányzati becslés szerint a munkanélküliség idén elérheti a 12 százalékot, miután decemberben 9,5 százalékos volt - a rendszerváltás óta először tavaly csökkent 10 százalék alá.
- A megtakarítás nélkül a deficit kétszer nagyobb lehetne a tervezettnél, és ez elfogadhatatlan lenne a befektetők számára, nem lehetne eladni az állampapírokat. Ezért semmit sem mondhatunk a megtakarításról abban az értelemben, hogy az jó vagy rossz-e gazdaságnak, ugyanis ez az egyetlen értelmes kiút jelenleg - mondta a Fortis Bank varsói részlegének fő közgazdásza, Marcin Mroz a hírügynökségnek.
A módosítás előtt, januárban az Európai Bizottság a GDP-hez képest 3,6 százalékos - a 3 százalékos EU-szabályt meghaladó - államháztartási hiányt jósolt Lengyelországnak a tavalyi 2,5 százalék után. Ugyanakkor a brüsszeli bizottság arra számít, hogy az euróövezeti országok átlagos deficitje a tavalyi 1,7 százalékról idén 4,0 százalékra, jövőre 4,4 százalékra nő az össz-GDP-hez viszonyítva.
Csapdában a forint, csapdában az ország
A forintnál is van nagyobb erő
Vérengzés a devizapiacon: szétszedik a forintot
Lengyel kamatvágás: 2,5 %-ig meg sem állnak
A költségvetés-módosításra irányuló kormányhatározat abból indul ki, hogy a gazdasági növekedés idén 1,9 százalékos, az évi átlagos infláció pedig 1,7 százalékos lesz, tették hozzá a pénzügyminisztériumban. Lengyelország hazai össztermékének növekedése tavaly 4,8 százalékra lassult a 2007-es, 6,7 százalékos ütemről. Az Európai Bizottság a legújabb, januárban megjelent előrejelzéseiben 2,0 százalékos gazdasági növekedést jósolt idénre Lengyelországnak, és jövőre 2,4 százalékos ütemet valószínűsített.
Lengyelországban a tizenkét havi infláció decemberben már csak 3,3 százalékos volt a novemberi 3,7 százalék és a korábbi, júliusi-augusztusi 4,8-4,8 százalékos csúcsértékek után. A központi bank folyamatos célja 2,5 százalék, plusz-mínusz 1 százalékpontos tűréssel. A nyugati kormányok közül több az állami költekezés növelésével reagál a gazdasági válságra, a deficitek jelentős növekedését kockáztatva, Magyarország és Lengyelország viszont fontosabbnak tartja a külső finanszírozás fenntartását. Növekvő deficit a maradék befektetőket és hitelezőket is elriasztaná, lavinaszerű tőkekivonást ösztönözhetne, írta a Reuters hírügynökség elemzők véleménye alapján.
A lengyel zlotyi már eddig is négy és fél évi mélységben van, a varsói értéktőzsde fő mutatója pedig a 2003-as szinten kókadozik. Kormányzati előrejelzés szerint külföldről idén legföljebb 10 milliárd eurónyi működőtőke-beruházás érkezhet Lengyelországba a tavalyi 12 milliárd helyett, de akár 7 milliárd euróra is visszaeshet az új beruházás külföldről. Szintén kormányzati becslés szerint a munkanélküliség idén elérheti a 12 százalékot, miután decemberben 9,5 százalékos volt - a rendszerváltás óta először tavaly csökkent 10 százalék alá.
- A megtakarítás nélkül a deficit kétszer nagyobb lehetne a tervezettnél, és ez elfogadhatatlan lenne a befektetők számára, nem lehetne eladni az állampapírokat. Ezért semmit sem mondhatunk a megtakarításról abban az értelemben, hogy az jó vagy rossz-e gazdaságnak, ugyanis ez az egyetlen értelmes kiút jelenleg - mondta a Fortis Bank varsói részlegének fő közgazdásza, Marcin Mroz a hírügynökségnek.
A módosítás előtt, januárban az Európai Bizottság a GDP-hez képest 3,6 százalékos - a 3 százalékos EU-szabályt meghaladó - államháztartási hiányt jósolt Lengyelországnak a tavalyi 2,5 százalék után. Ugyanakkor a brüsszeli bizottság arra számít, hogy az euróövezeti országok átlagos deficitje a tavalyi 1,7 százalékról idén 4,0 százalékra, jövőre 4,4 százalékra nő az össz-GDP-hez viszonyítva.
Csapdában a forint, csapdában az ország
A forintnál is van nagyobb erő
Vérengzés a devizapiacon: szétszedik a forintot
Lengyel kamatvágás: 2,5 %-ig meg sem állnak
MTI
Arról volt szó, hogy mi lenne, ha Ukrajna elzárná a gázcsapot. 
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
