A magánnyugdíjpénztárak államosítása nem megoldás?

Határozottan elutasítja a magánnyugdíjpénztárak „államosításával” kapcsolatban felröppent kormányzati elképzeléseket a Stabilitás Pénztárszövetség. Bár a pénztárak 100 százalékát tömörítő érdekképviseleti szervezet egyelőre nem kapott hivatalos tájékoztatást a kormány terveiről, álláspontjuk szerint a tervezett változás a 3 millió magánnyugdíjpénztári tag több mint 2700 milliárdos vagyonát érintené kedvezőtlenül.

A Stabilitás Pénztárszövetség álláspontja szerint a gazdasági válság okozta problémákat nem a magánnyugdíjpénztári tagok megtakarításainak rovására kellene rendezni. A tőkefedezeti rendszer kialakításának alapvető célja volt a nyugdíjrendszer biztonságos működésének, hosszútávú fenntarthatóságának megteremtése.

Juhász Istvánné, a szövetség főtitkára kijelentette: egyre több jel mutat arra, hogy az új kormány a magánnyugdíjpénztári tagok számláján felhalmozódó 2700 milliárd forintos vagyont az államháztartási hiány csökkentésére fordítaná, azaz már most „elköltené”. Ez súlyosan veszélyezteti az évek óta takarékoskodó, közel 3 millió aktív magánnyugdíjpénztári tag érdekeit.

Amennyiben ugyanis igaznak bizonyulnának az államosításra vonatkozó tervek, a jelenlegi tagok számára a most egyéni számlán gyarapodó vagyonnal szemben nem marad más, mint egy ígérvény, hogy amikor ők elérik az - egyre emelkedő - nyugdíjkorhatárt, a nem mellesleg egyre inkább csökkenő népességű és elöregedő társadalom akkori keresőképes rétegének befizetéseiből az állam számukra is biztosítani tudja majd a megfelelő színvonalú nyugdíjukat.

Elég egy megszorító csomag is? Ha nem is tűnik úgy, meglehet a hiánycél

Ez a változás a 3 millió magánnyugdíjpénztári tag több mint 2700 milliárdos megtakarításának részbeni vagy teljes elvonását jelentené. Ezen az sem változtat, ha a jelenlegi piaci szereplők fölé egy állami alapot helyeznek, hiszen így csak annyi történne, hogy egy központi intézményen folynának át a megtakarítások, miközben az államháztartás pozíciója a részvényekben tartott megtakarítások miatt lényegesen nem javulna, csak statisztikailag válna az államháztartás részévé a pénztári vagyon. A központi adminisztráció előkészítése és kialakítása pedig olyan hatalmas többletköltségekkel járó, időigényes feladat lenne, amelynek megvalósítása éppen ezért nem jelenthetne rövidtávon megoldást az államháztartási hiány csökkentésére. Egy átgondolatlanul, kapkodva kialakított központi adminisztrációs rendszer pedig beláthatatlan következményekkel járna a későbbiekben.

Hozzátette: veszélyes és elkapkodott reakciónak tartják egy több mint egy évtizede stabilan működő rendszer felborítását arra való hivatkozással, hogy a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos európai államháztartási statisztikák miatt hazánk hátrányban van azokkal az országokkal szemben, ahol nem tértek át a több pilléres nyugdíjrendszerre. A Stabilitás Pénztárszövetség álláspontja szerint a statisztikai mutatók megváltoztatása érdekében nem magát a rendszert, hanem a nemzetközi statisztikákat kell megváltoztatni.
Erre vonatkozólag a Stabilitás Pénztárszövetség az European Federation for Retirement Provision (EFRP) tagjaként erős lobbit folytat nemzetközi szinten. Az EFRP - amelynek 2004. óta a Stabilitás Pénztárszövetség is tagja - az európai országok pénztárszövetségeinek együttműködése révén jött létre, és tagszervezetei által jelenleg a legtöbb európai pénztárat fogja össze. Az Európai Nyugdíjcélú Megtakarításokat-kezelő Szervezetek Szövetsége az Európai Tanács egyik legjelentősebb tárgyalópartnere a privát szektor által kezelt nyugdíjcélú megtakarítások fejlesztése és szabályozása terén.

„Az elmúlt évtizedben a tőkefedezeti rendszerbe vetett bizalom megerősödött, hiszen a magánnyugdíjpénztári tagok akár naponta is tájékozódhatnak az egyéni számlájukon felhalmozódó megtakarításaikról. A rendszer transzparens működése elősegítette a tagok öngondoskodásba vetett hitének erősítését is, amelynek a szárnyra kapott hírek sokat ártanak és közel egy évtized eredményeit veszélyeztetik” – fejezte ki aggodalmát a főtitkár.

Természetesen, mint minden rendszer, így a magánnyugdíjpénztári rendszer esetében is szükség lehet bizonyos finomhangolásra, további szabályozásra. Ebben a Szövetség mindenkor partnere volt a kormányzatoknak - emeli ki a szövetség közleménye.

A Stabilitás Pénztárszövetség éppen ezért felajánlja szaktudását és nemzetközi kapcsolatrendszerét annak érdekében, hogy olyan megoldás szülessen, ami az évek óta öngondoskodó, egyéni számlákon megtakarító emberek érdekeit éppúgy szolgálja, mint az állam rövid távú fiskális érdekeit. „Úgy gondolom, elvárható lenne, hogy ha több millió ember jövőjéről a kormány a megjelent hírek szerint a háttérben megbeszéléseket folytat, a magánnyugdíjpénztárakat tömörítő szakmai szövetség legalábbis tájékoztatást kapjon az ezzel kapcsolatos elképzelésekből és ne média hírekből legyen kénytelen informálódni” – mutatott rá Juhász Istvánné.

Privátbankár - Zsiborás Gergő