A magyarok tesznek rá, hogy kövérek

Finnországban törekszenek a leginkább az emberek a fogyásra, Franciaországban vádolják a leghevesebben az amerikai stílusú gyorsétkeztetést a fölös kilókért, és Magyarországon vélik a legkevesebben úgy, hogy a túlsúly miatt honfitársaik rossz szemmel néznek rájuk - többek között ez tűnik ki a Reader´s Digest közvélemény-kutatásából, amely a lap legfrissebb, februári keltezésű számában jelenik meg.

A felmérést 2009 szeptemberében és októberében végezte az amerikai Synovate Institute több mint 16 500 személy kikérdezésével, méghozzá 16 országban, köztük Magyarországon is. (A vizsgálat további színhelyei: Ausztrália, Brazília, az Egyesült Államok, Finnország, a Fülöp-szigetek, Franciaország, Hollandia, India, Kanada, Kína, Mexikó, Németország, Nagy-Britannia, Oroszország és Svájc.)

Kitűnt, hogy a finnek 83 százaléka próbálkozott már fogyókúrával, ami 10 százalékkal több mint a listán második helyen álló hollandok esetében. Az indiaiak állnak az utolsó helyen az ebbeli kísérletezésben. Az 1970-es években Finnország a szívbetegségek okozta halálesetek terén még a világranglista élén állt - emlékeztet a Reader´s Digest. Harminc év alatt az egészséges táplálkozást és a testedzést népszerűsítő kampányok hatására azonban a halálesetek aránya 80 százalékkal csökkent.

Hogyan próbálnak fogyni az emberek? Többféle módon, nem egyszer párhuzamosan is. Az egészségesebb étkezés a legkedveltebb karcsúsodási recept Franciaországban, Kanadában, Mexikóban vagy Németországban, az aktívabb életmód Ausztráliában és Kínában, de Mexikóban és Németországban is törekszenek erre a túlsúlyosak. A fogyókúra a Fülöp-szigeteken, Franciaországban és Magyarországon különösen gyakori. Kevésbé elterjedt a fogyasztó pirulák szedése, de Kínában (37 százalék), Brazíliában (30 százalék) vagy Oroszországban (24 százalék) igen sokan vannak, akik ettől sem riadnak vissza, ahogy például az oroszok 20 és a Fülöp-szigetiek 19 százaléka a dohányzást is jónak tartja a súlycsökkentésre.

Jót tesz az egészségnek a többletsúly a csípőn és a fenéken, mivel megvéd szív- és metabolikus problémáktól - állítják brit szakemberek, akik szerint a nagyobb fenék áldásosabb, mint a deréktájon felhalmozódó zsír. A csípőtájéki zsír káros zsírsavakat nyel el, és olyan gyulladásgátló anyagokat tartalmaz, amelyek megállítják az artériák elzáródását. A jövőben az orvosok előírhatják azokat a módokat, amelyekkel a testzsírt "átrendezik a fenék felé", hogy megvédjék a pácienst az érrendszeri és az olyan metabolikus betegségektől, mint a cukorbaj.

Minden vizsgált országban, de kiváltképpen Kínában, Németországban és Franciaországban világosan kitűnt, hogy az emberek azért szednek fel túlsúlyt, mert nem mozognak eleget. Emellett a franciák 79, az amerikaiak 72 és a németek 69 százaléka teszi felelőssé felesleges kilóiért a gyorsétkeztetést. A franciák 70 százaléka tekinti zsírpárnái magyarázatának a stresszt. Az oroszok 70 és a németek 60 százaléka tartja öröklöttnek elhízási hajlamát. A Fülöp-szigetiek 95 százaléka és a németek 89 százaléka nem restelli, hogy bizony szerelmese a jó konyhának, az előbbiek 82 százaléka azt sem tagadja, hogy egyszerűen nincs benne elég akaraterő ahhoz, hogy megtagadja magától a finom falatokat.

Persze igen sokan vannak azok is, akik szerint a túlsúlyt könnyedebben kellene kezelni. A brazilok 83 százaléka vallja, hogy honfitársai túl fontosnak tartják ezt a kérdést, az indiaiak 68, az amerikaiak 62 és a franciák 55 százaléka gondolja ugyanezt.

A Reader´s Digest honlapján a magyarokról amellett, hogy mindössze 28 százalékuk érzi úgy, hogy a (túl)súlynak túl nagy fontosságot tulajdonítanak - azaz néznek rá rossz szemmel honfitársaik -, a felmérés azt is kimutatta, hogy ők azok, akik a legkevésbé kifogásolják párjuk kilóit. A magyar férfiaknak alig 11, a nőknek pedig csak 14 százaléka gondolja úgy - fogalmaz a folyóirat -, hogy párjuknak kevesebbet kellene mernie a gulyáslevesből. S míg például Ausztráliában és Mexikóban a megkérdezettek 52 százaléka, Oroszországban 51 százaléka jelentette ki, hogy a túlsúlyt a nemi életben zavaró tényezőnek tekinti, ez a magyarokat érdekli a legkevésbé: mindössze 15 százalékuk van ezen a véleményen. Utánuk a hollandok következnek, 18 százalékuk nyilatkozott hasonlóképpen.

Több száz éve egészségtelenül étkezünk
Szívinfarktus megelőzésére érdemes iskolába járni
A kövérek nem is látják a túlsúlyt
Többen halnak meg kövérségben, mint éhezésben
Egy alattomos betegség, ami a tiniket támadja
Az újgazdagok sem különbek a szegényeknél
Rohamosan híznak a németek

MTI