A munka is segély
A tervek szerint az "Út a munkához program" keretében jövőre fele-fele arányban jut pénz rendszeres szociális segélyre, illetve a foglalkoztatás ösztönzésére - jelentette ki Szűcs Erika.
Jelenleg 80 százalék megy szociális segélyre és csak 20 százalék a közhasznú, közcélú munka támogatására - közölte a munkaügyi tárca vezetője a regionális munkaügyi tanácsok országos konferenciáját megelőző sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy a két célra együttesen rendelkezésre álló összeg jövőre változatlanul 97 milliárd forint marad.
Mint elmondta: a program alapelvei szerint a rászorulók számára nemcsak pénzben, hanem munka formájában is felajánlhatóvá válik a segély. Ez azért szükséges - folytatta -, mert a jelenlegi rendszer lehetővé teszi olyan életstratégia kialakítását, amely kizárólag a segélyek felhasználására épül. Ugyanakkor mindehhez kapcsolódnia kell a felajánlható munkalehetőségek bővülésének is.
Ezt szolgálja, hogy a jövőben a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségben, illetve további 200 elmaradott településen teljes járulékmentességet biztosítanak a tartós munkanélkülieket foglalkoztató munkáltatóknak.
Ugyanakkor az ország egész területén egy év járulékmentesség jár majd azoknak a munkáltatóknak, amelyek regisztrált álláskeresőt vesznek fel és vállalják a kedvezményezett időszakon túl a foglalkoztatásukat plusz egy évre - ismertette a program elemeit a miniszter.
Mindezeken túl elengedhetetlen a közfoglalkoztatás bővítése is; ebben a helyzetben arra biztatják az önkormányzatokat, hogy készítsenek helyi, illetve kistérségi szinten közfoglalkoztatási terveket, amelyeket ki lehet egészíteni a helyi vállalkozások igényeivel is. Ez annál is inkább tág lehetőséget nyújt a foglalkoztatás bővítésére, mert az önkormányzati törvény számtalan feladatot utal a településekhez. Egyben a rendszer hozzájárulhat a gazdaság kifehérítéséhez is - sorolta az érveket a politikus.
Szűcs Erika szerint mindez azért szükséges, mert az egyik legfontosabb nemzeti közügy a foglalkoztatás bővítése, ami közös társadalmi feladat és felelősség is egyben. Ugyanakkor a jelenlegi viszonyok megváltoztatása csak a köz és a versenyszféra, illetve a társadalom valamennyi szereplőjének, összefogásával érhető el - mondta a miniszter.
Az MSZP 2-3 milliárdot dobna a szegényeknek
Bajban a falu: nem küld az állam pénzt
Tízezren kapnak közmunkát decemberen
Döntöttek: nyolc általános nélkül nincs segély
Jelenleg 80 százalék megy szociális segélyre és csak 20 százalék a közhasznú, közcélú munka támogatására - közölte a munkaügyi tárca vezetője a regionális munkaügyi tanácsok országos konferenciáját megelőző sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy a két célra együttesen rendelkezésre álló összeg jövőre változatlanul 97 milliárd forint marad.
Mint elmondta: a program alapelvei szerint a rászorulók számára nemcsak pénzben, hanem munka formájában is felajánlhatóvá válik a segély. Ez azért szükséges - folytatta -, mert a jelenlegi rendszer lehetővé teszi olyan életstratégia kialakítását, amely kizárólag a segélyek felhasználására épül. Ugyanakkor mindehhez kapcsolódnia kell a felajánlható munkalehetőségek bővülésének is.
Ezt szolgálja, hogy a jövőben a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségben, illetve további 200 elmaradott településen teljes járulékmentességet biztosítanak a tartós munkanélkülieket foglalkoztató munkáltatóknak.
Ugyanakkor az ország egész területén egy év járulékmentesség jár majd azoknak a munkáltatóknak, amelyek regisztrált álláskeresőt vesznek fel és vállalják a kedvezményezett időszakon túl a foglalkoztatásukat plusz egy évre - ismertette a program elemeit a miniszter.
Mindezeken túl elengedhetetlen a közfoglalkoztatás bővítése is; ebben a helyzetben arra biztatják az önkormányzatokat, hogy készítsenek helyi, illetve kistérségi szinten közfoglalkoztatási terveket, amelyeket ki lehet egészíteni a helyi vállalkozások igényeivel is. Ez annál is inkább tág lehetőséget nyújt a foglalkoztatás bővítésére, mert az önkormányzati törvény számtalan feladatot utal a településekhez. Egyben a rendszer hozzájárulhat a gazdaság kifehérítéséhez is - sorolta az érveket a politikus.
Szűcs Erika szerint mindez azért szükséges, mert az egyik legfontosabb nemzeti közügy a foglalkoztatás bővítése, ami közös társadalmi feladat és felelősség is egyben. Ugyanakkor a jelenlegi viszonyok megváltoztatása csak a köz és a versenyszféra, illetve a társadalom valamennyi szereplőjének, összefogásával érhető el - mondta a miniszter.
Az MSZP 2-3 milliárdot dobna a szegényeknek
Bajban a falu: nem küld az állam pénzt
Tízezren kapnak közmunkát decemberen
Döntöttek: nyolc általános nélkül nincs segély
MTI
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
