A nagyok legyintenek a kockázatokra

A fejlődő gazdaságok a kockázatkezelésből eredő előnyök hasznosításában megelőzték a fejlett piacokat – derül ki a BT Global Services új tanulmányából.

A brazil, kínai, indiai és dél-afrikai nagyvállalatok a fejlett gazdaságok cégeinél jóval gyakrabban tekintenek úgy a kockázatkezelésre, mint a versenyelőny növelésének (88%-44%), illetve az innováció és a kreativitás ösztönzésének (73%-43%) eszközére. Ezzel összhangban egyesült államokbeli és európai társaiknál jóval gyakrabban költenek kockázatkezelési stratégiák és rendszerek kidolgozására (54%-36%).

A fejlődő országok vállalatai nagyobb valószínűséggel alkalmaznak igazgatósági szintű biztonsági vezetőt vagy kockázatfelelőst, értékesebb beruházásnak tartják a biztonságot, és kétszer akkora valószínűséggel rendelkeznek globális kockázatkezelési stratégiával. A kutatási eredmények a közvélekedéssel ellentétben azt mutatják, hogy egyre inkább a fejlődő országok válnak a nemzetközi együttműködések kezdeményezőivé.

A BT a Datamonitort bízta meg, hogy az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Spanyolország, Svédország, Brazília, Kína, India és Dél-Afrika 2000 felsővezetőjének bevonásával kutatást végezzen. A fejlődő világ vállalatainak túlnyomó többsége (89%) a jövőbeni siker elengedhetetlen feltételének tartja a cégen belüli és a vállalatok közötti nemzetközi együttműködést. Nagy százalékuk (68%) azonban úgy véli, hogy kockázatkezelésre vonatkozó biztosítékaikat a fejlett piacok – különösen az infokommunikációs technológia területén – fenntartásokkal fogadják, ami egyértelműen hátráltatja a sikeres együttműködést.

Francois Barrault, a BT Global Services vezérigazgatója elmondta: „A fejlődő piacok tisztában vannak a lendületes gazdasági növekedést produkáló országokra jellemző kockázatokkal. Kutatási eredményeink azt mutatják, hogy a nemzetközi együttműködés mellett elkötelezett fejlődő országok még a nyugati mércét is meghaladó kockázatkezelési stratégiákat dolgoznak ki. Ezzel azt bizonyítják partnereiknek, hogy méltóak a bizalomra és érdemes támogatni a vállalataikban rejlő innovációt és kreativitást.”

Brazília, Kína, India és Dél-Afrika vállalatainak 72 százaléka rendelkezik a nagyobb globális események hatását figyelembe vevő kockázatkezelési stratégiával – szemben az Egyesült Államok és Európa vállalatainak csupán 48 százalékával. A fejlődő gazdaságok vállalatai szerint a következő egy évben az energia- és vízellátás biztonsága jelenti a legnagyobb globális kockázatot, a második helyen a globális gazdaságnak az amerikai recesszió nyomán kialakuló lassulása áll.

Az érett piacok vállalatai összességében véve kevésbé aggódnak a jövőbeni kockázatok miatt, bár 36 százalékuk úgy véli, hogy működését befolyásolná, illetve erőteljesen befolyásolná egy potenciális globális gazdasági visszaesés.

Barrault hozzátette: „A fejlett piacok vállalatai eléggé magabiztosan vélekednek a globális kockázatok – köztük a járványok, a terrorizmus vagy a vízellátás biztonságát fenyegető veszélyek – működésükre gyakorolt lehetséges hatásáról, de ironikus módon lehetséges, hogy kevésbé felkészültek ezekre a globális fenyegetésekre, mint fejlődő országokbeli társaik. Fontos, hogy a nemzetközi szervezetek kockázatkezelési terve minden lehetséges eseménnyel számoljon – függetlenül attól, milyen valószínűtlennek tűnik a kockázat. Ezt – a fejlődő piacok gyakorlatához hasonlóan – felesleges teher és kiadás helyett olyan lehetőségnek kellene látniuk, amely révén ösztönözhetik a fejlődést és az innovációt.”

OTP - Átfogó banki és befektetési szolgáltatás
IMF: van még néhány lyuk a magyarok nadrágszíján
Nem érdekli a kockázatkezelés a hazai vállalatokat (hanganyag)
Ha megszakadnak is itthon maradnak a vállalkozások
Külön kezelik a jenhiteleseket