Az Európai Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy szüntesse meg a hosszú távú áramvásárlási megállapodásokat, mert azok korlátozzák a szabad versenyt. A termelőknek fizetniük kell.
Az Európai Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy szüntesse meg a hosszú távú áramvásárlási megállapodásokat (HTM-eket), mivel azok az áramtermelőknek nyújtott jogellenes és a belső piaci rendtartással összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülnek. A HTM-eket 2008 végéig kell megszüntetni.
Ezzel egyidejűleg Magyarországnak vissza kell fizettetnie a termelőkkel az ország uniós csatlakozása óta nyújtott támogatást, áll a brüsszeli bizottság szerdán kiadott közleményében.
Neelie Kroes, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős tagja azt mondta, hogy "a hosszú távú áramvásárlási megállapodások fokozatos megszüntetése kulcsfontosságú lépést jelent a magyarországi villamosenergia-piac liberalizációja terén".
Azt követően, hogy idén áprilisban megszüntették a nagyon hasonló lengyelországi megállapodásokat, máris csökkent az áram ára. Mostantól a magyarországi nagykereskedelmi villamosenergia-piac is jól működő szabad piaccá válhat. Remélem, hogy mind a versenytársak, mind pedig a fogyasztók számára a lengyelországihoz hasonló gyorsasággal nyilvánvalóvá vállnak a valódi verseny előnyei - mondta a biztos.
A bizottság vizsgálata szerint a Magyarországon megtermelt áramnak körülbelül a kétharmadát a hosszú távú vásárlási megállapodások keretében a Magyar Villamos Művek (MVM) részére értékesítik. Ezek a megállapodások korlátozzák a versenyt, mert a piac jelentős részét elzárják az újonnan versenybe lépők elől. Ezért az új belépőknek csak korlátozott lehetőségük nyílik arra, hogy versenyezzenek a piacon, vagyis a verseny nem bontakozhat ki megfelelően. Alapos vizsgálatot követően a Bizottság megállapította, hogy az MVM és tíz villamosenergia-termelő által 1995 és 2001 között megkötött HTM-ek Magyarország 2004. május 1-i uniós csatlakozásától fogva – az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében – jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást nyújtanak az említett termelőknek.
A Bizottság végső határozata elrendeli a megállapodások hat hónapon belüli megszüntetését. Magyarországnak ezenfelül vissza kell fizettetnie a villamosenergia-termelőkkel azokat a bevételeket, amelyekhez az utóbbiak a HTM-ek hiányában, piaci körülmények között nem juthattak volna hozzá, olvasható a határozatban.
Az EU-bizottság elismeri, hogy az áramtermelők az EU-csatlakozás előtt jelentős összegeket ruháztak be az erőművekbe. A bizottság más tagállamok számára már engedélyezte, hogy a villamosenergia-piac liberalizációját megelőzően végzett beruházások megtérülésének elősegítése érdekében állami támogatást nyújtsanak az áramtermelőknek, feltéve, hogy az ilyen támogatás a lehető legkevesebb negatív hatást gyakorol a versenyre.
2001-ben pedig közzétette az "átállási költségek módszertana" elnevezésű dokumentumot, amely az ilyen típusú támogatások értékelésére vonatkozó elveket állapítja meg.
A bizottság vizsgálata feltárta, hogy a magyarországi HTM-ek nem jelentenek megfelelő eszközt a termelők csatlakozást megelőző beruházásainak ellentételezésére. Inkább megvédik ezeket az inkumbenseket a versenykényszertől, nem pedig elősegítik a szabad piaci körülményekhez történő alkalmazkodásukat.
A határozat csak a HTM-eket érinti. Ha Magyarország másik kompenzációs mechanizmust jelentene be, akkor azt annak sajátos jellemzői alapján kellene elbírálni.
A lengyelországi HTM-ek esetében a bizottság ugyanabban a határozatban szólíthatott fel a szerződések megszüntetésére, illetve hagyhatta jóvá a Lengyelország által bejelentett és az átállási költségek módszertanának” elveivel összhangban lévőnek ítélt ellentételezést.
A kilencvenes évek közepén Magyarországnak az ellátás biztonsága és az áramtermelő infrastruktúra korszerűsítését volt a legfontosabb célja az energiaágazatban. E tőkeigényes célok elérése érdekében, az áramtermelők magyarországi beruházásainak ösztönzésére szolgáló eszközként hozta létre az állam a HTM-eket. Az 1995 és 2001 között megkötött, illetve 2010 és 2024 között lejáró megállapodások keretében az MVM kötelezettséget vállalt rögzített mennyiségű termelési kapacitás, valamint meghatározott mennyiségű megtermelt energia rögzített áron való megvásárlására. Ily módon a HTM-ek – az üzleti kockázatok kizárásával – garantálják a termelők számára beruházásaik megtérülését. Az azokat megkötő termelőket pedig előnyösebb piaci helyzetbe hozzák a többiekhez képest, emlékeztet végezetül a bizottság szerdai közleménye.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Az Európai Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy szüntesse meg a hosszú távú áramvásárlási megállapodásokat, mert azok korlátozzák a szabad versenyt. A termelőknek fizetniük kell. .jpg)
.jpg)
Közel 2 százalékos emelkedéssel, 88.670,90 ponton fejezte be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a keddi kereskedést. 
