A válság áldozatai: egyre több a hajléktalan

Két városban, Tatabányán és Dunaújvárosban több mint kétszeresére nőtt a hajléktalanok száma egy év alatt, a Menhely Alapítvány felkérésére végzett felmérés szerint az utóbbi településen emelkedett a legnagyobb mértékben - negyvenről százötvenre - az utcán élő hajléktanok száma, ami 275 százalékos növekedést jelent.

A hajléktalanok közül fedél nélkül élők többsége, 59 százaléka vidéki városokban él - mondta Győri Péter, az alapítvány kuratóriumának elnöke a hajléktalanok körében végzett februári adatfelvétel eredményeit ismertetve csütörtökön sajtótájékoztatón.
   
Utalt arra, hogy a Menhely Alapítvány kezdeményezésére a Február Harmadika Munkacsoport 1999 óta minden évben február 3-án végez szociológiai kutatást a hajléktalanellátást igénybe vevők számának és körülményeinek felmérésére. Hozzátette: ez nem egyezik meg a hajléktalanok "népszámlálásával", hiszen a vizsgálatban csak azok vesznek részt, akik kapcsolatba kerülnek a hajléktalan-ellátókkal.
   
Ebben az évben 8019 hajléktalan válaszolt a kérdésekre, közülük több mint háromezren nem szállón, hanem az utcán élnek. A szállókon lakó hajléktalanok többsége (53 százalék) Budapesten él, vidéken a hajléktalanok 47 százaléka keresi fel a menhelyeket. Ezt a tendenciát jól mutatja, hogy míg 2009-hez képest Budapesten mintegy százzal csökkent az utcán élők száma, addig vidéken több mint háromszázzal nőtt - tájékoztatott a kuratórium elnöke.
   
A felmérésből kitűnik, hogy Miskolcon és Szombathelyen kis mértékben csökkent a hajléktalanok száma az elmúlt évben, ezzel szemben Tatabányán és Dunaújvárosban több mint a kétszeresére nőtt. Győri Péter kiemelte: a hajléktalanok számaránya a népességszámhoz képest Budapesten átlagos, egyes vidéki településeken pedig - Esztergomban, Miskolcon, Dunaújvárosban és Veszprémben - kiemelkedően magas.
   
Aknai Zoltán, az alapítvány igazgatója elmondta: április közepén telefonos segélyszolgálatot indítanak, amely a lakásuk elvesztéséhez közel került embereknek ad tanácsot és felvilágosítást a jogi lehetőségekről.
   
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kommunikációs igazgatója arról tájékoztatott, hogy a fővárosban minden kétszázadik ember hajléktalan, s télen a mentők minden ötödik esetben ezekhez az emberekhez vonulnak helyszínre.

A hajléktalanok körében végzett adatfelvétel kérdéseinek többsége az idén is a munkavállalásról szólt. Győri Péter az MTI kérdésére elmondta: az erre vonatkozó értékelés még nem készült el, tavaly azonban kiderült, hogy a hajléktalanok fele állandó munkából származó jövedelemmel rendelkezik. Hangsúlyozta továbbá, hogy a gazdasági válság következtében elsősorban azért nőtt a hajléktalanok száma, mert a munkahely elvesztése után sokan nem tudták tovább fenntartani bérelt lakásukat. A kilakoltatások miatt fedél nélkülivé válók száma ennél jóval kevesebb.
   
A budapesti sajtótájékoztatót követően a Menhely Alapítvány munkatársai több tucat hajléktalannal együtt gyalogosan, rendőri biztosítás mellett indultak a Kürt utcai Nappali Melegedőtől a Blaha Lujza térre, ahol a magasba engedtek több mint száz fehér léggömböt. A télbúcsúztató rendezvénnyel arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy a hajléktalanság problémája a jó idő beálltával sem szűnik meg - mondta az alapítvány igazgatója.

Nem a romákkal vagyunk a legelutasítóbbak
53-an fagytak halálra az utcán
Már a középosztályban is pusztít a válság

MTI