Szabó Máté ombudsman vizsgálatában megállapította: az önkormányzatok és a gáz- és áramszolgáltatók együttműködésének minősége jelentősen befolyásolja a rászorult, védett fogyasztók helyzetét. A védettség elérése - különösen a családsegítők vagy más, szociális területen dolgozók segítségével - könnyebbnek tűnik, mint a védelem intézményének tartalmi kihasználása. Vagy az előre fizetős, speciális mérőórák hiányoznak, vagy a működtetésükhöz szükséges feltöltés infrastruktúrája.
A vizsgálat szerint a rendszerből hiányzik a továbblépés lehetősége. A pillanatnyi segítség hamar "elhasználódik", és az újabb rászorultsági szituáció elkerülése sokszor esélytelennek látszik. Amíg itt nem találnak az illetékesek megoldást, addig a bajba került fogyasztók a tartozásokat tovább görgetik maguk előtt, miközben előbb-utóbb kikapcsolják náluk a gáz- és áramszolgáltatást.
Ha az adott télen még sikerül elkerülni a bajt, a következőn már nemigen. Ráadásul eközben a szolgáltatók ellenérdekeltek a rendszerben, és inkább csak egyéb megfontolások befolyásolják azt, hogy az ország területén hol együttműködőbbek, hol kevésbé.
Az ombudsman úgy véli: a szolgáltatók akkor járnának el rugalmasabban, ha az illetékesek közvetlenül nekik utalnák a lakásfenntartással kapcsolatos támogatásokat, illetve az önkormányzatok külön anyagi forrással rendelkeznének a védendő fogyasztók támogatására. Gondot jelent az is, hogy a 40 ezer főnél kisebb településeken nincsen adósságkezelési rendszer, így a rászorulók csak alacsonyabb szintű védelemben részesülhetnek.
MTI