A már napvilágot látott adóemeléseken kívül több "apró" emeléssel és szigorítással próbálja meg tartani a jövő évi hiánycélt a kormányzat - derül ki az előterjesztett adótörvényekből.
Az adóváltozásokról szóló salátatörvény javaslata tartalmazza, hogy az áfa általános kulcsa 27 százalékra emelkedik január 1-jével. A pénztárgépeket február 29-ig kell átállíttatni, addig kézzel írt számla és nyugta pótolja a gépit.
Az önkormányzat települési adót vethet ki, de ez nem állapítható meg törvényben szabályozott közteher tárgyára, így jövedelemre, adózás előtti eredményre és árbevételre. Az önkormányzat által kivetett építmény- és telekadó nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének a 3 százalékát. A települési adó levonható lesz az iparűzési
adóból.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a baleseti adó a népegészségügyi adó törvénybe került kiegészítésként, és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának 30 százalékaként a biztosítók szedik be.
A személyi jövedelemadó törvény egyik módosítása lehetővé teszi a lakását bérbeadónak azt, hogy a lakbérből levonja a más településen általa bérelt lakás bérét - feltéve, hogy a bérlet meghaladja a 90 napot.
Szja-változások
Az összevont adóalapot az idén mindenkinek ki kell egészítenie 27 százalékkal. Jövőre az adóalap kiegészítést csak a 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelem után kell megfizetni, míg 2013-tól megszűnik a 27 százalékos adóalap kiegészítés.
Az szja-törvény felszámolja azt a nyereséget, amelyet - az indoklás szerint - magánszemélyek azzal értek el, hogy termőföldet vásároltak olcsón, majd ezt átminősíttették, és telekként adták el. A szokásos hozam felett már a teljes eladási árra szja-t kell fizetni. A szokásos hozam pedig úgy számítható ki, hogy az átruházáskor a forgalmi értékből levonható költségek 0,3 százalékát meg kell szorozni a tulajdonban tartás napjainak a számával. Levonható költség például a beruházás, illetve az átruházás költsége.
A cafeteria juttatást is újraszabja az szja módosító javaslata. Így például a meleg étkezésre használható utalvány havi 5 ezer forintig számít béren kívüli juttatásnak. Ugyanakkor a vendéglátó kártyával igénybe vett meleg étkezés - ideértve az üzemi konyhát is - évi 150 ezer forintig számít béren kívüli juttatásnak.
Az EKHO törvény annyiban módosul, hogy az így adózók körét az új nomenklatúra szerint sorolja át a módosítás, de - az indoklás szerint - érdemben nem változik a személyi kör. A magyarázó szabályok idesorolják a szakképzett edzőket, a hivatásos sportolókat és a sportvezetőket is.
Drága autósok
Az autók átírási illetéke gyökeresen átalakul. Jelenleg henger-köbcentiméterenként 18 forint az illeték, amely 1890 köbcenti után ugrik 24 forintra. Az illetéktörvény módosítása a motor teljesítményétől és a kocsi korától teszi függővé az illetéket. Például jelenleg egy 6 éves 1300 köbcentiméteres 80 kilowatt teljesítményű kocsi átírási illetéke 23 400 forint, januártól viszont 48 000 forint lesz.
A gépjárműadó is átalakul, a köbcentihez kötött adómérték a kilowatthoz és a környezetvédelmi osztályhoz kötődik. Az adót jövőre csak a magánszemélyek fizethetik negyedéves bontásban, a cégek január 20-ig, a teljes éves adót kötelesek megfizetni.
A regisztrációs adó törvény módosuló melléklete új környezetvédelmi osztályt vezet be, a 11-es fokozatúnál jobb autókra. Ezzel együtt az adót úgy emeli meg, hogy az új kategóriára jár - némi kerekítéssel - a korábbi legkisebb adó.
Az igazság ára
A bírósági illetékek is változnak. A peres eljárás illetéke ugyan 6 százalék, de legalább 10 ezer forint marad, viszont a felső határ 900 ezer forintról 1,5 millióra emelkedik.
A népegészségügyi termékadó törvénybe bekerült a cukrot tartalmazó sör is, amelynek literenként 20 forint lesz az adója. A korábbi termékek közül csak az energiaital literenkénti 250 forintos adója nem változik. Az üdítőitalé literenként 5-ről 7 forintra, a süteményé kilogrammonként 100-ról 150 forintra a sós snacké és az ételízesítő pedig 200-ről 250 forintra emelkedik.
A módosuló tb-törvény kimondja, hogy a foglalkoztató által fizetett tb-járulék közvetlen ellenszolgáltatással nem járó fizetési kötelezettség. A fizetésre kötelezett a közfinanszírozott ellátórendszerek pénzügyi fedezetéhez járul hozzá.
A biztosított (munkavállaló) által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5 százalékról 8,5 százalékra emelkedik. Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék marad, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalékról 3 százalékra emelkedik, a munkaerő-piaci járulék pedig 1,5 százalék marad.
Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja az év első napján érvényes minimálbérről annak másfélszeresére emelkedik. Az állam a beszedett járulékból az Egészségbiztosítási Alapnak a jelenlegi 76,19 százalék helyett 78,26 százalékot utal át jövőre, a maradék a Munkaerőpiaci Alapé.
A gazdasági társasági törvény előírja, hogy a nyilvános részvénytársaságnál kötelező - legalább 3 tagú - audit bizottságot alapítani, amely véleményezi a cég beszámolóját, nyomon követi a könyvvizsgálót és javaslatot tesz annak díjazására. A biztosítási törvény módosítása kötelezővé teszi az audit bizottság létrehozását az 1 milliárd 500 millió forint feletti díjbevételű - nyrt.-ként működő - biztosítóknál, a hitelintézeti törvény az 500 milliárd forint feletti mérlegfőösszegű bankoknál, a tőkepiaci törvény pedig valamennyi tőzsdei cégre teszi kötelezővé az audit bizottságot.
Morzsák jutnak a rezidenseknek is
A törvényjavaslat kiegészíti az szja-törvénynek azt a mellékletét, amely az adómentes tevékenységeket sorolja fel. Eszerint adómentes az orvos rezidensek ösztöndíja, amennyiben azt a Rezidens Támogatási Program keretében kapják. A társasági adó törvény pedig a vállalati bérlakásokra évi 5 százalékos amortizációt enged.
Az adóváltozásokról szóló salátatörvény javaslata tartalmazza, hogy az áfa általános kulcsa 27 százalékra emelkedik január 1-jével. A pénztárgépeket február 29-ig kell átállíttatni, addig kézzel írt számla és nyugta pótolja a gépit.
Az önkormányzat települési adót vethet ki, de ez nem állapítható meg törvényben szabályozott közteher tárgyára, így jövedelemre, adózás előtti eredményre és árbevételre. Az önkormányzat által kivetett építmény- és telekadó nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének a 3 százalékát. A települési adó levonható lesz az iparűzési
adóból.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a baleseti adó a népegészségügyi adó törvénybe került kiegészítésként, és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának 30 százalékaként a biztosítók szedik be.
A személyi jövedelemadó törvény egyik módosítása lehetővé teszi a lakását bérbeadónak azt, hogy a lakbérből levonja a más településen általa bérelt lakás bérét - feltéve, hogy a bérlet meghaladja a 90 napot.
Szja-változások
Az összevont adóalapot az idén mindenkinek ki kell egészítenie 27 százalékkal. Jövőre az adóalap kiegészítést csak a 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelem után kell megfizetni, míg 2013-tól megszűnik a 27 százalékos adóalap kiegészítés.
Az szja-törvény felszámolja azt a nyereséget, amelyet - az indoklás szerint - magánszemélyek azzal értek el, hogy termőföldet vásároltak olcsón, majd ezt átminősíttették, és telekként adták el. A szokásos hozam felett már a teljes eladási árra szja-t kell fizetni. A szokásos hozam pedig úgy számítható ki, hogy az átruházáskor a forgalmi értékből levonható költségek 0,3 százalékát meg kell szorozni a tulajdonban tartás napjainak a számával. Levonható költség például a beruházás, illetve az átruházás költsége.
A cafeteria juttatást is újraszabja az szja módosító javaslata. Így például a meleg étkezésre használható utalvány havi 5 ezer forintig számít béren kívüli juttatásnak. Ugyanakkor a vendéglátó kártyával igénybe vett meleg étkezés - ideértve az üzemi konyhát is - évi 150 ezer forintig számít béren kívüli juttatásnak.
Az EKHO törvény annyiban módosul, hogy az így adózók körét az új nomenklatúra szerint sorolja át a módosítás, de - az indoklás szerint - érdemben nem változik a személyi kör. A magyarázó szabályok idesorolják a szakképzett edzőket, a hivatásos sportolókat és a sportvezetőket is.
Drága autósok
Az autók átírási illetéke gyökeresen átalakul. Jelenleg henger-köbcentiméterenként 18 forint az illeték, amely 1890 köbcenti után ugrik 24 forintra. Az illetéktörvény módosítása a motor teljesítményétől és a kocsi korától teszi függővé az illetéket. Például jelenleg egy 6 éves 1300 köbcentiméteres 80 kilowatt teljesítményű kocsi átírási illetéke 23 400 forint, januártól viszont 48 000 forint lesz.
A gépjárműadó is átalakul, a köbcentihez kötött adómérték a kilowatthoz és a környezetvédelmi osztályhoz kötődik. Az adót jövőre csak a magánszemélyek fizethetik negyedéves bontásban, a cégek január 20-ig, a teljes éves adót kötelesek megfizetni.
A regisztrációs adó törvény módosuló melléklete új környezetvédelmi osztályt vezet be, a 11-es fokozatúnál jobb autókra. Ezzel együtt az adót úgy emeli meg, hogy az új kategóriára jár - némi kerekítéssel - a korábbi legkisebb adó.
Az igazság ára
A bírósági illetékek is változnak. A peres eljárás illetéke ugyan 6 százalék, de legalább 10 ezer forint marad, viszont a felső határ 900 ezer forintról 1,5 millióra emelkedik.
A népegészségügyi termékadó törvénybe bekerült a cukrot tartalmazó sör is, amelynek literenként 20 forint lesz az adója. A korábbi termékek közül csak az energiaital literenkénti 250 forintos adója nem változik. Az üdítőitalé literenként 5-ről 7 forintra, a süteményé kilogrammonként 100-ról 150 forintra a sós snacké és az ételízesítő pedig 200-ről 250 forintra emelkedik.
A módosuló tb-törvény kimondja, hogy a foglalkoztató által fizetett tb-járulék közvetlen ellenszolgáltatással nem járó fizetési kötelezettség. A fizetésre kötelezett a közfinanszírozott ellátórendszerek pénzügyi fedezetéhez járul hozzá.
A biztosított (munkavállaló) által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5 százalékról 8,5 százalékra emelkedik. Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék marad, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalékról 3 százalékra emelkedik, a munkaerő-piaci járulék pedig 1,5 százalék marad.
Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja az év első napján érvényes minimálbérről annak másfélszeresére emelkedik. Az állam a beszedett járulékból az Egészségbiztosítási Alapnak a jelenlegi 76,19 százalék helyett 78,26 százalékot utal át jövőre, a maradék a Munkaerőpiaci Alapé.
A gazdasági társasági törvény előírja, hogy a nyilvános részvénytársaságnál kötelező - legalább 3 tagú - audit bizottságot alapítani, amely véleményezi a cég beszámolóját, nyomon követi a könyvvizsgálót és javaslatot tesz annak díjazására. A biztosítási törvény módosítása kötelezővé teszi az audit bizottság létrehozását az 1 milliárd 500 millió forint feletti díjbevételű - nyrt.-ként működő - biztosítóknál, a hitelintézeti törvény az 500 milliárd forint feletti mérlegfőösszegű bankoknál, a tőkepiaci törvény pedig valamennyi tőzsdei cégre teszi kötelezővé az audit bizottságot.
Morzsák jutnak a rezidenseknek is
A törvényjavaslat kiegészíti az szja-törvénynek azt a mellékletét, amely az adómentes tevékenységeket sorolja fel. Eszerint adómentes az orvos rezidensek ösztöndíja, amennyiben azt a Rezidens Támogatási Program keretében kapják. A társasági adó törvény pedig a vállalati bérlakásokra évi 5 százalékos amortizációt enged.
MTI, Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
