Alapkamat: Simor emelni akart, de leszavazták

Simor Andrásnak egy ideig a 6:3-ról a legutóbbi kamatdöntés fog eszébe jutni - a jegybank vezetőit leszavazta a monetáris tanács, így maradt az alapkamat 9,5%

A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az elmúlt hónapokban a világgazdasági környezet és a növekedési kilátások tovább romlottak, így a korábban vártnál mélyebb recesszióval kell számolni. Rövid távon várhatóan nem lesz érdemi javulás sem a világgazdasági, sem a magyarországi konjunktúrahelyzetben. A belföldi makrogazdasági kereslet jelentős visszaesése miatt egyelőre a gyengébb árfolyamszint ellenére sem érzékelhető inflációs nyomás a hazai gazdaságban. Az infláció - változatlan monetáris kondíciók mellett - középtávon a jegybank 3 százalékos célja alá kerülhet, az infláció bizonytalanságát illetően a lefelé és felfelé irányuló kockázatok kiegyenlítik egymást. A tanácstagok úgy értékelték azonban, hogy a jelenlegi árfolyamszint középtávon kedvezőtlenül hathat a magyar bankrendszer portfolió-minőségére.

A nemzetközi pénzügyi zavarok különösen kedvezőtlenül érintették a közép-európai régiót, mindez pedig továbbra is óvatos, kiváró monetáris politikát tesz szükségessé. Többen kiemelték ugyanakkor, hogy a pénzügyi piacokon a likviditási problémák enyhültek az elmúlt időszakban. Egyes tanácstagok ennek kapcsán arra hívták fel a figyelmet, hogy a hazai devizapiaci feszültségek oldódását az MNB swap műveletei is elősegíthették, mert jelentős mértékű többlet devizalikviditást jutattak a pénzügyi rendszerbe. Egyes tanácstagok ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy rendkívül törékeny a régió gazdasági és pénzügyi helyzete, így továbbra is jelentős mértékű finanszírozhatósági és stabilitási kockázatokkal kell számolni.

Továbbra is 9,5 százalékos az alapkamat

Többen kedvezően értékelték, hogy a régió megítélése némileg javult a legutolsó időszakban, ami a CDS felárak korrekciójában is tükröződött. Egyes tanácstagok ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy az állampapír-piaci problémák megoldására lenne szükség a hazai pénzügyi piaci helyzet normalizálásához.

A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a hosszabb távú kedvező változásokhoz gazdaságpolitikai szempontból elsősorban határozottabb kormányzati lépésekre lenne szükség. Többen ugyanakkor a kamatkondíciók szigorítását javasolták a forinteszközök kockázati felárának tartós emelkedésére hivatkozva. Mások arra figyelmeztettek, hogy a kamatprémium automatikusan emelkedik a külföldi jegybankok kamatcsökkentései miatt. Egyes tanácstagok úgy látták, hogy az MNB kamatpolitikával csak korlátozottan lehet a regionális trendeket befolyásolni. Emellett egy kamatemelés újabb sokkot jelentene a pénzpiaci hozamoknak, ami indokolatlanul súlyosbítaná a belföldi makrogazdasági problémákat, miközben a finanszírozási nehézségek megoldását sem segítené.

A Monetáris Tanács több tagjának megítélése szerint a jelenlegi helyzetben, a kamatpolitikában kivárásra van szükség. Többen azt hangsúlyozták, hogy a regionális problémák megoldásában a hazai monetáris politikai lépéseknek csak marginális hatása lehet. Az Elnök a vitát követően szavazásra bocsátotta a felmerült javaslatokat. Az alapkamat szinten tartását 6 tag támogatta, 3 tag pedig az alapkamat 100 bázispontos emelésére szavazott.

A tancsá legközelebb április 20-án ülésezik.

Az angol alapkamat nem ment 0,5 alá
A nemzeti bankban sem egyszerű az élet 
Vágott az EKB, de kisebbet
Még mindig kétszámjegű a román alapkamat
Röpködnek a mínuszok a magyar gazdaságban
Nagyobb bajt okoz az alapkamat, mint a forint? 

Privátbankár