A tőkejavítást szolgáló részt jövő január 31-ig lehet igénybe venni, míg a garanciaalapot 2009. december végéig. Simor András hozzátette: ha a tőkejavító alapban lévő összeget nem hívják le a bankok, akkor a fennmaradó rész átkerülhet a garanciaalapba.
Minden, amit a válságról tudni lehet - Hitelválság 2008
A tőkenövelési alap nagyságát úgy állapították meg, hogy azáltal a jogosult bankok tőkemegfelelési mutatója 14 százalékra emelkedjen. "Azok a legnagyobb bankok részesedhetnek ebből a tőkejavító alapból, amelyek a pénzügyi rendszer szempontjából alapvető fontosságúak, és amelyeknek szavatoló tőkéje meghaladja a 200 milliárd forintot" - fogalmazott Simor András.
Az állam, amikor befektet ezekbe a bankokba, megfelelő jogosítványokra tesz szert, nemszavazó, osztalék elsőbbségi részvényt szerezve, amely részvények a piaci árakat tükrözik és ellenőrzési jogokra is lehetőséget adnak - tette hozzá.
A jegybankelnök elmondta: a 300 milliárd forintos garanciaalap célja, hogy a magyar bankok lejáró forrásai helyett új forrásokat - 3 hónap és 5 éves futamidő közötti hitelt és értékpapírt - alacsonyabb költséggel tudjanak bevonni, mivel a forrásbevonás mögött állami garancia áll. A 300 milliárdos garanciaalap több is lehet abban az esetben, ha a tőkejavító alap nem fogy el 2009. január 31-ig. A garanciaalapból az a bank részesülhet, amely a tőkejavító alapot már igénybe vette.
A 300 milliárd forintos garanciaalap értéknövelését elősegítendő, az MNB a nála letétbe helyezett összeget az euróövezet országai által euróban jegyzett, legalább AA minősítéssel ellátott államkötvényekbe fekteti - közölte Simor András. Hozzátette: az állam a bankoknak nyújtott garanciáért megfelelő díjat számít fel.
A támogatási csomag hátterét megvilágítva az MNB elnöke elmondta: a magyar bankrendszer rendkívül jó pozíciókkal rendelkezett a nemzetközi válság kitörésekor. Ez érvényes volt a tőkemegfelelési mutatóra, a likviditási helyzetre, a nyereségtermelő képességre és az eszközök minőségére egyaránt - tette hozzá.
"Azt láttuk, hogy a világ számos országának kormánya illetve parlamentje támogatási csomaggal erősítette meg a bankrendszert, ez történt az amerikai, angol, francia, német, osztrák svéd, olasz bankrendszerrel is" - jelezte Simor.
Két célt szolgáltak ezek a bankokat erősítő csomagok: egyrészt megemelték a bankrendszer tőkeerejét, másrészt garanciát nyújtottak a forrásbevonáshoz. A most ismertetett 600 milliárd forintos csomagra azért van szükség, hogy a magyar bankok ne szenvedjenek versenyhátrányt az európai pénzintézetekkel szemben és legalább olyan elbírálásban és kedvezményben részesüljenek, mint európai versenytársaik - hangsúlyozta a jegybank elnöke.
A csomag kidolgozása során a magyar fél konzultált az Európai Központi Bankkal, figyelembe vette javaslatait, továbbá megbeszéléseket folytatott az Európai Bizottság versenyhatóságával is.
A bankokat érintő csomagról november 10-ig törvényjavaslatot nyújt be a kormány, és soron kívüli eljárásban kéri annak mielőbbi jóváhagyását.
Ma Magyarországon három bank, a Magyar Külkereskedelmi Bank, az OTP és a CIB felel meg a bankmentő csomag követelményeinek - jelentette ki Veres János pénzügyminiszter a parlament költségvetési bizottság előtt. Hozzátette: e pénzintézeteknek éri el szavatoló tőkéjük a 200 milliárd forintos értékhatárt. |
A pénzügyminiszter ismertette a 2009. évi módosított költségvetéshez kapcsolódó makrogazdasági pályát: amely a GDP 1 százalékos csökkenésével, 4,5 százalékos inflációval, GDP arányosan 2 százalékos folyó fizetési mérleghiánnyal és ugyancsak GDP arányosan 2,6 százalékos államháztartási deficittel számol.
Az állam finanszírozási igényének csökkentése érdekében az elsődleges (kamatköltségek nélküli) kormányzati kiadásokat jövőre a GDP 2 százalékával csökkenti a kormányzat, ez a már ismert takarékossági lépések révén valósítható meg - jelezte Veres János. Hozzátette: más, eddig nem ismert takarékossági intézkedéseket nem tartalmaz az IMF-nek küldött nyilatkozat.
"A közpénzügyi törvény elfogadása szerepel mind a három nemzetközi szervezettel folytatott tárgyalásban, ezért reméljük hogy az elmúlt napok pártközi tárgyalásai eredményt hoznak, és olyan közpénzügyi törvényt fogad el a parlament, amely közép és hosszú távon stabil és kiszámítható közpénz gazdálkodást tesz lehetővé Magyarországon" - fogalmazott a pénzügyminiszter.
Veres János elmondta: noha Magyarországon havonta jelenik meg az államháztartási jelentés, a nemzetközi szervezetek a negyedéves jelentést tartják fontosnak, ezért ilyen összesítést készít a Pénzügyminisztérium.
Nem fognak tolongani a bankok
Várhatóan nem sok bank veszi majd igénybe azt a 600 milliárd forintos pénzügyi csomagot, amelyre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tett javaslatot - vélekedtek az MTI által megkérdezett elemzők.
Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője úgy vélte: a pénzügyi csomag hosszú távon stabilabbá teheti a magyarországi bankok helyzetét, ugyanakkor rövid távon bizonytalanságot szül a piacon. Egyelőre sok a kérdőjel - fogalmazott.
Az elemző szerint nem fogja sok bank igénybe venni a csomag tőkejavító részét, ami azt jelenti, hogy a garanciához sem jutnak hozzá. A csomag két részének összekapcsolása nem szerencsés - vélekedett. Réczey Zoltán szerint különösen nem valószínű, hogy az OTP vezetése ilyen részvényárfolyam mellett részesedést engedjen az államnak.
Barta György, a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zrt. elemzője is úgy vélte, hogy várhatóan nem sok bank fogja igénybe venni a csomagot. Ennek elsősorban a csomag két részének összekapcsolása az oka - fejtette ki. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a csomag javíthatja a bankok likviditását.
Még csak szándéklevél született az IMF-hitelről
Orbán: adósrabszolgaság, zsebszerződés, szégyen
A csomag miatt még nem jár jobb osztályzat
Az ellenzék beintett a költségvetésnek
Titoktartás: egymásnak esett a Fidesz és az MSZP
Két évig lesz válság - ha nem durran több buborék
MTI