Harmadával csökkent tavaly a mély recesszió sújtotta Nagy-Britanniában szerencsét próbáló kelet-európai munkavállalók száma
Harmadával csökkent tavaly a mély recesszió sújtotta Nagy-Britanniában szerencsét próbáló kelet-európai munkavállalók száma a csütörtökön közzétett előzetes adatok szerint.
A brit statisztikai hivatal friss negyedéves összesítéséből kitűnik, hogy a tavalyi év minden vizsgált időszakában jelentősen elmaradt a 2004-ben EU-taggá vált nyolc kelet-európai országból újonnan érkezők száma az egy évvel korábbi időszakokhoz mérve.
A tavaly júniussal zárult egy évben 118 ezer keleti EU-munkavállaló jegyeztette be nagy-britanniai állását, 40 százalékkal kevesebb, mint a 2008 júniusáig terjedő évben, amikor 199 ezren folyamodtak munkavállalási engedélyért a brit belügyminisztériumhoz.
A már hozzáférhető adatok szerint tavaly összesen 106 ezer új keleti munkavállaló érkezett, 33 százalékkal kevesebb, mint 2008 egészében - áll a csütörtökön ismertetett legújabb kimutatásban.
Nagy-Britannia a 2004-es EU-bővítés után nem élt a kelet-európaiak munkavállalásának átmeneti korlátozási lehetőségével, munkapiacát azonnal megnyitotta az új tagállamok előtt. A munkáspárti brit kormány csak annyi feltételt szabott, hogy az ezekből az országokból érkezőknek be kell jegyeztetniük állásukat a brit belügyminisztériumnál, és egy évet fizetett munkaviszonyban kell tölteniük, mielőtt a szociális ellátó rendszer teljes szolgáltatási körét igénybe vehetik.
London annak idején évente mindössze 5-13 ezer tartós kelet-európai letelepülővel számolt, ám ennél sokszorta többen érkeztek az új uniós országokból.
A Migration Policy Institute nevű intézet múlt hónapban ismertetett legújabb tanulmánya 1,5 millióra becsülte azok számát, akik a 2004-es EU-bővítés óta munkavállalási céllal Nagy-Britanniába érkeztek az akkor uniós taggá vált kelet-európai országokból, köztük Magyarországról.
Az összeállítás szerint a 2004 után érkezett kelet-európai munkavállalóknak mintegy fele azóta már hazament, és jelenleg 700 ezren lehetnek Nagy-Britanniában.
Más független londoni szakintézetek korábbi elemzéseiben is az állt, hogy a 2004 óta Nagy-Britanniában megfordult kelet-európai munkavállalók fele már hazatért, de az a becslés, hogy összesen 1,5 millióan próbáltak szerencsét a brit munkapiacon, az eddigi legnagyobb; a korábbi tanulmányok 800 ezer és egymillió közé tették a Kelet-Európából érkezettek teljes számát.
A Migration Policy Institute nemrég ismertetett új tanulmánya szerint a kelet-európaiaknak több mint a felét - jóllehet gyakran magasan képzettek - igen alacsony bérezésű munkakörökben foglalkoztatják. A jobban fizetettek nagy többsége sem kap túl sokat: a kelet-európaiak 89 százaléka átlagosan heti 400 fontnál (120 ezer forintnál) kevesebbet keresett a vizsgált időszakban. Az elemzés szerint a keletiek tipikusan a hazai munkaerő átlagos bérének 60-70 százalékát kapják, hozzávetőleg annyit, amennyit az új pakisztáni bevándorlók kerestek a 2005-2008-as időszakban.
Ez azt is jelenti, hogy a kelet-európaiak foglalkoztatása valószínűleg negatív hatást gyakorolt a legalacsonyabb javadalmazású munkakörökben dolgozó britek bérezésére is - állt a tanulmányban.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Harmadával csökkent tavaly a mély recesszió sújtotta Nagy-Britanniában szerencsét próbáló kelet-európai munkavállalók száma .jpg)
.jpg)
Már márciusban elkészülhet az európai uniós tervezet azokkal a központokkal kapcsolatban, amelyeket a visszaküldendő illegális bevándorlók számára alakítanának ki az EU-n kívül. 
