Az Alkotmánybíróság kezében a magyar agrárium

A magyar állattenyésztés jelentős része teljesen leépülhet 2010-2012 között, ami a magyar lakosság élelmiszerellátását is veszélyezteti, ez a tétje annak, hogy miként dönt az Alkotmánybíróság az SPS-törvényről - állítja Forgács Barna, a Magyar Agrárkamara elnöke.

A Magyar Agrárkamara arra számít, hogy az Alkotmánybíróság figyelembe veszi az ország érdekeit, s mihamarabb pozitív döntést hoz az egységes mezőgazdasági támogatási rendszerről (SPS) szóló törvényről, így az mielőbb hatályba léphet.

A kamarai elnök szerint a rendszer bevezetésének elmaradása a következő négy évben csak a tejtermelés, a juhágazat és néhány speciális növényi termék - dohány - előállítói számára mintegy 130-140 milliárd forint veszteséget jelente, ami gyakorlatilag a teljes leépülésükkel járna. Ezt pedig az egész magyar mezőgazdaság, a vidéki foglalkoztatás megsínylené - mutatott rá az elnök.

Az Országgyűlés már a múlt év őszén elfogadta az SPS bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényt. Sólyom László köztársasági elnök azonban nem írta alá, normakontrollt kérve tavaly november 14-én átadta az Alkotmánybíróságnak. "Azóta csak várunk, holott az SPS gyors bevezetése az egész ország érdeke" - hangoztatta a Magyar Agrárkamara elnöke.

A MAK emlékeztet: a köztársasági elnök azért kért alkotmányossági vizsgálatot, mert szerinte az új támogatások kiszámításának alapjául szolgáló 2006. év kijelölése sérti az Alkotmányt, a visszaható hatályú jogalkotás tilalmára vonatkozó alkotmányossági elveket. Sólyom László szerint sérülnek a földtulajdonosok jogai, a szerzett jogok védelmének elve is.

A kamara vezetése rámutat: a bázis év azért 2006, mert a 2007-2013 közötti uniós költségvetési és agrártámogatási időszak alapja is ez. Magyarország most is a 2006. évi alapon számolja ki a jelenlegi SAPS-rendszer támogatásait. A gazdálkodók, földtulajdonosok és bérlők elfogadták ezt, természetes számukra - teszik hozzá.

A kamara álláspontja szerint az SPS bevezetése egyértelműen felfelé húzná a földek értékét Magyarországon. A hazai termőföld árának növekedése pedig nemzeti érdek, amint az is, hogy tartós, kiszámítható kapcsolat jöjjön létre földtulajdonos és a mezőgazdasági termelés java részét végző bérlők között - hangsúlyozzák. 

A MAK szerint Magyarország érdeke, hogy az EU agrárpolitikáját meghatározó 15 régi tagországhoz hasonló támogatási rendszer működjön nálunk is. Ennek 2013-ban esedékes átalakításába csak úgy szólhatunk bele érdemben, ha magunk is az EU régi tagországaiban alkalmazott támogatási módszereket követjük - mutatnak rá.

Agrártámogatás: Sólyom normakontrollt kért
Csodát művel a magyar mezőgazdaság

MTI