Az állam nem hagyja, hogy elveszítsük lakásunkat

A gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítését célzó kedvezményeket július 28-tól lehet igénybe venni. Az igényt annál a pénzintézetnél kell jelezni, amelyik a lakáscélú hitelt nyújtotta. Akkor is igénybe vehető a segítség, ha a törlesztőrészlet emelkedése miatt nem tudunk fizetni.

A "lakásmentő" csomag lényege, hogy aki munkanélkülivé vált, vagy más okból átmeneti fizetési nehézségei támadtak, állami kezességvállalás mellett áthidaló kölcsönt vehet fel bankjától, ami legfeljebb két évig fedezi a jelzálogalapú hitel, illetve lakáslízing törlesztőrészletének egy részét, függetlenül attól, hogy forint- vagy devizalapú tartozásról van szó.

Az áthidaló kölcsön kamata az állami kezességnek köszönhetően alacsony, jelenleg nem éri el a 10 százalékot. A bank a kamaton kívül más terhet nem számíthat fel. A kölcsönt a munkanélkülieknek a folyósítást követő 10, a többieknek 5 év alatt kell visszafizetniük.

Az áthidaló kölcsön felvételét annál a pénzintézetnél kell kezdeményezni, amelyik a lakáscélú hitelt nyújtotta. Az igényléshez be kell mutatni a munkaviszony megszűnését igazoló iratot, az állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy az igénylő álláskeresőnek minősül, a nem munkanélküli igénylőknek pedig a háztartás nettó havi jövedelmét kell igazolniuk.

Ki, mennyi támogatásra jogosult?

A tájékoztatóból kiderül: a kedvezményes időszakban a munkanélkülieknek havonta legalább 10 ezer forint, a többieknek háztartásuk havi nettó jövedelme 30 százalékával azonos összegű törlesztést kell vállalniuk.

Bajnai meggyőzte a bankokat - 2 hónapra Lakások elárverezése: már átszabnák a rendszert Hitelproblémák megoldása: a kölcsön Segítség a lakáshiteleseknek: jó a magyar módszer

A munkanélküliek közül azok jogosultak a kedvezmény igénybevételére, akiknek a munkaviszonya 2008. szeptember 30-át követően szűnt meg; 30 millió forintnál kisebb piaci értékű ingatlanra vettek fel legfeljebb 20 millió forint összegű hitelt, és az erről szóló szerződést idén június 30-ig aláírták; a lakáscélú kölcsön biztosítékául szolgáló lakóingatlan az adós lakhelyeként vagy tartózkodási helyeként szolgál.

Az átmeneti fizetési nehézségekkel küzdő, de nem munkanélküli adósoknak hitelt érdemlően igazolniuk kell, hogy teherviselő képességük a megváltozott körülmények miatt átmenetileg nem teszi lehetővé a szerződés szerinti törlesztőrészlet megfizetését. Ilyen helyzet áll fenn, ha az áthidaló kölcsön kérését megelőző hónapban a törlesztőrészlet megfizetése negyedével nagyobb terhet jelent számára akár a háztartás nettó jövedelmének csökkenése, akár a törlesztőrészlet emelkedése miatt.

Ebben a körben további feltétel, hogy a lakáscélú kölcsön törlesztőrészlete nem haladhatja meg az igénylő háztartásában a nettó havi jövedelem 40 százalékát. A kölcsön összegére vonatkozó korlát az adós háztartásában élők számához igazodik. Eszerint az eredeti lakáshitel nem lehetett több 10 millió forintnál, ha a háztartás tagjainak száma ötnél kevesebb; öt vagy annál több tagból álló háztartás esetén pedig 20 millió forint a hitelösszeg határa.

A kormány szándéka a terhek könnyítésével az, hogy megakadályozza a lakástulajdon elveszítését. Ha az adós az állami segítség ellenére sem tudja törleszteni a hitelét, ez még nem jelenti automatikusan, hogy elveszíti otthonát. Az árverezésre kerülő otthont ugyanis az önkormányzat elővásárlási jogával élve megvásárolhatja, majd – a piacinál kedvezőbb feltételekkel – a bent lakó adósnak bérbe adhatja. Az ehhez szükséges forrást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kedvezményes hitelkonstrukciója biztosítja az önkormányzatok számára.

Veszélyben a bérház-felújítások
Építőipar: papíron már nagy a plusz
Figyelem: építési engedély csak készházra!
Szövetséget kötöttek az ingatlanfejlesztők
Le ne maradjon: egy forintos telkek eladók!
Egyre több a csőd és a végelszámolás
Építőipar: vissza a jövőbe

MTI