A gazdasági válság az egész régióban megingatta az emberek pénzintézetekbe vetett bizalmát, és ez sok esetben a megtakarításokat is ellehetetleníti - az állami nyugdíjban sem bízunk annyira
A gazdasági válság az egész régióban megingatta az emberek pénzintézetekbe vetett bizalmát, és sok esetben a megtakarításokat is ellehetetleníti: sem a pénzintézetekben, sem az állami nyugdíjban nem bízunk.
Éppen ezért miközben a régióban tovább csökkent azok aránya, akik bíznak az állami nyugdíjban, mégsem tudják kiegészíteni majdani jövedelmüket az öngondoskodás révén.
A gazdasági válság megingatta az emberek pénzintézetekbe vetett bizalmát, s ez egyformán igaz a fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező nyugat-európai és a válság kumulatív hatásai által érintett kelet-európai régióra. A londoni székhelyű Aviva Csoport által végzett nemzetközi kutatás eredményei azt mutatják, hogy drasztikusan megnőtt azoknak a száma, akik a válság kitörése óta kevésbé bíznak a megtakarításokkal foglalkozó pénzügyi szolgáltatókban, mint egy évvel korábban. Magyarországon ez a bizalomvesztés a megkérdezettek 59 százalékánál állt fenn, a cseheknél és a franciáknál ennél kisebb volt ez az arány, 50, illetve 53 százalék, viszont a lengyeleknél jobban megmaradt a bizalom, náluk csak a megkérdezettek 47 százalékot tett ki a negatívan nyilatkozók aránya.
„A pénzügyi megtakarításokban bízók nagy tömegeit elbizonytalanította a válság, akik eddig úgy gondolták, hogy nyugdíjpénztári befizetéseikkel, vagy ingatlan vagyonukkal alapozzák meg a családjuk hosszú távú anyagi biztonságát, azoknak most rá kellett jönniük, hogy életük munkájának védelmére és a családtagjaikról való gondoskodás érdekében életbiztosítást kell kötniük.” – hangsúlyozta Bartók János az Aviva Életbiztosító elnök-vezérigazgatója. A szakember hozzátette: „A befektetések mellett tehát egyre nagyobb szükség van a klasszikus, kockázati és kiegészítő biztosításokra, amelyek valóban fedezni tudják egy család anyagi szükségleteit baj és nemkívánatos tragédia esetén.”
Ezzel párhuzamosan az emberek óvatosabbak lettek, a korábban sem túl magas kockázatvállalási hajlandóságuk tovább csökkent: Magyarországon a kockázatkerülők aránya a 2008-ban mért 39 százalékról az idén 46 százalékra nőtt. Közép-európai szomszédaink nálunk jóval bátrabbak: a lengyeleknek csupán 34, a románoknak pedig 37 százaléka állítja, hogy visszafogottabb a pénzügyi kockázatokat illetően. A válság előtti és utáni időszakot összehasonlítva: legjelentősebben Romániában csökkent a hajlandóság a pénzügyi kockázatvállalásra, ott a megkérdezettek 10 százaléka, Magyarországon 7, Csehországban pedig 4 százalékkal csökkent a kockázatvállalási hajlandóság egy év alatt.
Az Aviva Életbiztosító kutatásából kiderül, hogy az európai unión belül nagyon különböző a bankok állami megsegítésének megítélése. Litvániában a lakosság 63 százaléka mondja azt, hogy inkább olyan pénzintézetekre bízza a pénzét, amelyek részesültek az állami mentőakcióban, a csehek 53 százaléka ért ezzel egyet, míg a magyarok 51 százaléka éppen ennek az ellenkezőjét állítja, inkább azokban a bankokban bízik, amelyeknek nem volt szükségük az állami mentőcsomagra. Hasonlóan vélekednek a románok is, ott a megkérdezettek 58 százaléka inkább a mentőcsomagra nem szoruló bankokat részesíti előnyben.
A válság nem csak bizalmatlanságot szült, de sok esetben a megtakarításokat is ellehetetleníti: az Aviva Életbiztosító által végzett kutatás rákérdezett arra is, hogy mi volt az oka annak, hogy az ügyfelek 2008-ról 2009-re kevesebbet tudtak megtakarítani. A magyarok ennek okaként elsősorban említették a gazdasági hanyatlást (44%) a románokhoz hasonlóan (35%). A válság a francia megtakarításokat is visszavetette, ott az emberek 42 százaléka, Olaszországban pedig még ennél is nagyobb hányada, 59 százaléka hivatkozott erre. Ezt követi az indokok között, hogy megváltoztak a személyes körülményeik, ami részben szintén a válságra vezethető vissza, hiszen a többség az állása bizonytalanná válását, vagy elvesztését említett az okok között. A magyarok 38, a csehek 41, míg a románok 23 százaléka hivatkozott erre a megtakarításai visszafogásának indokaként.
A válság hatására a régióban tovább nőtt azoknak az aránya, akik nem bíznak az állami nyugdíjban: a magyarok 73, a csehek 80 százaléka nem számít arra, hogy majdani nyugdíja elegendő lesz a létfenntartáshoz. A régió valamennyi államára jellemző: lakosaik aggódnak amiatt, hogy nem lesz elég a nyugdíjuk az életszínvonaluk fenntartásához. Közülük kiemelkedik Magyarország, ahol a lakosság 77 százaléka, a cseheknél 71, a románoknak pedig 63 százaléka látja borúsan a jövőt. A legaktívabbak az öngondoskodás területén a csehek, akiknél a megkérdezettek fele már most tesz azért, hogy nyugdíjas korában ne csak az állami gondoskodásra legyen rászorulva. A magyarok 41, a románoknak viszont csak 27 százaléka érzi az öngondoskodás szükségességét. A válság a régió egyes országaiban különbözőképpen hatott az öngondoskodásra: a cseheknél a legmagasabb azok aránya, akik pénzügyi helyzetük ismeretében sokkal többet takarítanak meg a nyugdíjas éveikre, Romániában pedig éppen ellenkezőleg, a legmagasabb azok aránya – a megkérdezettek egy harmada – akik sokkal kevésbé élnek az öngondoskodás lehetőségével.
Arra a kérdésre, hogy miként tudnak megtakarítani nyugdíjas éveikre, a magyar válaszadók közül a legtöbben – 30% - a havi rendszeres megtakarítást említette, a cseheknél magasabb volt ez az arány, 35%, míg a románoknak mindössze 21 százaléka gondolkodott hasonló képpen.
A magyarok több mint fele (59%), a három ország közül kimagaslóan magas arányban, nincs tisztában az állami nyugdíjjal, illetve a magán és önkéntes nyugdíj megtakarításokkal kapcsolatos lehetőségekkel, szabályozásokkal, tennivalókkal, és egyedül nem képesek megbirkózni a nyugdíjra való felkészüléssel. Őket követik a románok (44%), és a cseheknél a legkisebb azoknak az aránya (26%), akik úgy érzik, hogy nem értenek a pénzügyi termékekhez és a nyugdíjhoz. Ezzel összefüggésben a legnagyobb arányban a magyarok gondolják (67%), hogy manapság nagyon komplikált a nyugdíjra való pénzügyi tervezés, őket követik a csehek (46%), majd a románok (34%).
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A gazdasági válság az egész régióban megingatta az emberek pénzintézetekbe vetett bizalmát, és ez sok esetben a megtakarításokat is ellehetetleníti - az állami nyugdíjban sem bízunk annyira 
Kisebb késés esetén jár a kártérítés.
