Ha a jelenlegi élelmiszerválságra már nem nyújthatnak is megoldást a genetikailag módosított élelmiszerek, a biotechnológia a jövőben talán gátat vethet egy hasonló krízisnek - írta a Newsweek című amerikai hetilap annak kapcsán, hogy nemzetközi tanácskozás zajlik Rómában a szűkössé vált, s ezért megdrágult alapvető élelmiszerekről.
Ha a jelenlegi élelmiszerválságra már nem nyújthatnak is megoldást a genetikailag módosított élelmiszerek, a biotechnológia a jövőben talán gátat vethet egy hasonló krízisnek - írta a Newsweek című amerikai hetilap annak kapcsán, hogy keddtől kezdve nemzetközi tanácskozás zajlik Rómában a szűkössé vált, s ezért megdrágult alapvető élelmiszerekről.
Az 1960-as és 70-es évek mezőgazdasági újításainak lényege az volt, hogy innovatív módon kezdték alkalmazni a hagyományos földművelési technikákat: a precíziós öntözést, a műtrágyázást és a keresztezett fajok termesztését magasabb hozamú kukorica-, rizs- és búzafajták kifejlesztésére. A modern biotechnológia fellendülése már az 1980-as évekre tehető, amikor amerikai kutatók egy csoportja felfedezte, hogyan lehet egy élőlény DNS-éből géneket elkülöníteni, majd azokat egy másik élőlény örökítőanyagába beilleszteni. Ezzel lett a zöld forradalomból génforradalom, amely egy sor új "szupertermény", egyebek mellett a vitamindús kukorica és a szárazságtűrő rizs kifejlesztését eredményezte.
Bizonyos génkezelt termékek, mint például a génmódosított, a normál vízszükségletnek csak a nyolcadát igénylő burgonya előállítása még kísérleti stádiumban van. Több növényfajta, köztük a magas A-vitamin tartalmú "aranyrizs" már csak az illetékes egészségügyi hatóságok jóváhagyására vár, és hamarosan az üzletek polcaira kerülhet.
A biotechnológiai iparág tíz év alatt szinte a semmiből nőtte ki magát: 2007-ben már 23 országban, 282 millió hektárnyi területen termesztettek génkezelt terményeket. A génmódosított vetőmagok piaca 2001 óta megkétszereződött, hárommilliárdról közel hétmilliárd dollárra emelkedett.
Bár csodákra senki sem számít, az iparág támogatói úgy vélik, hogy amint zöld jelzést kap ezeknek a termékeknek a forgalmazása, a gazdák alacsonyabb költséggel, kevesebb víz és növényvédőszer felhasználásával tudnak majd táplálóbb élelmiszereket előállítani, akár kedvezőtlen éghajlati feltételek mellett is.
A génforradalom azonban komoly ellenállásba ütközik több európai országban, például Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Spanyolországban és Lengyelországban, ahol elzárkóznak a génkezelt zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék többségének gondolatától is. Harcias környezetvédők akcióik során eltapossák ezeket a terményeket a földeken, és a kikötői hatóságok képesek teljes szállítmányokat visszafordítani, ha génkezelt növények nyomára bukkannak a rakományban. Nemrég végzett közvélemény-kutatás szerint az európaiak kétharmada helyteleníti a genetikailag módosított élelmiszerek előállítását, még akkor is, ha azok előállítása nyilvánvalóan kevesebb költséggel jár.
A jelenlegi élelmiszerválság talán alkalmat adhat az álláspontok megváltoztatására: a krízis nyomán máris enyhülni kezdett a génkezelt élelmiszerek reflexszerű elutasítása. Mexikó például a terméshozamok fokozása érdekében nemrég feloldott egy hosszú ideje érvényben levő korlátozást a genetikailag módosított kukoricára vonatkozóan. Más országok is hajlanak afelé, hogy enyhítsék a génkezelt árukra vonatkozó tilalmakat, mivel egyre nehezebben és egyre drágábban jutnak hozzá a hagyományos terményekhez. A Greenpeace környezetvédő mozgalomnak egyre jobban meggyűlik a baja a biotechnológiai iparág lobbistáival, akik intenzív kampányt folytatnak Brüsszelben.
A biotechnológiai vállalatok azzal járulhatnak hozzá a világ élelmiszertermelésének fokozásához, hogy olyan terményeket fejlesztenek ki, amelyek gyenge minőségű talajon és szélsőséges forróságban is megélnek. Ezzel több millió hektárnyi, jelenleg használhatatlannak minősített területet lehetne bevonni a termelésbe a szegényebb országokban.
A biotechnológia másik ígéretes területe a biofarmakológia, amelynek lényege, hogy gyógyhatású tulajdonságokkal ruháznak fel élelmiszerként termesztett növényeket. A kaliforniai Ventria vállalat kétféle fehérje beépítésével olyan rizsfajtát fejlesztett ki, amely jelentősen csökkentette a hasmenéses gyermekbetegségek számát Peruban.
Rövidtávon, a jelenlegi élelmiszerválság enyhítésére reményt adhatnak azok a különleges rizsfajták, amelyek a manilai Nemzetközi Rizskutató Intézetben (IRRI) végzett, több évtizedes keresztezés eredményeként jöttek létre. Ezt a hatféle variációt úgy fejlesztették ki, hogy hetekig képes legyen megélni teljesen víz alá kerülve is, olyan körülmények között, amelyeket a hagyományos rizs nem tud elviselni.
Valójában ezek az új rizsfajták nem génmódosított termények, hanem ún. marker alapú szelekcióval előállított növények. Ennek lényege, hogy a termesztők kiválogatják azokat a magokat, amelyek nagy valószínűséggel átörökítenek egy bizonyos tulajdonságot, például az ellenállást a vízzel szemben, és ezeket keresztezik egymással. Ha ezt a rizsfajtát termesztenék Bangladesben és Vietnamban, nem veszne kárba évente 50 millió tonna termés az árvizek vagy szökőár nyomán víz alá került rizsföldeken. Indiában már tesztelik is az újítást, és a térségben más helyeken is nyitottak a felhasználására: az IRRI reményei szerint két-három éven belül már közel 100 ezer földműves termesztheti ezeket az új növényfajtákat.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Ha a jelenlegi élelmiszerválságra már nem nyújthatnak is megoldást a genetikailag módosított élelmiszerek, a biotechnológia a jövőben talán gátat vethet egy hasonló krízisnek - írta a Newsweek című amerikai hetilap annak kapcsán, hogy nemzetközi tanácskozás zajlik Rómában a szűkössé vált, s ezért megdrágult alapvető élelmiszerekről. 
Izrael vizsgálatot indított a katonáit ért vádak miatt. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
