Az elvárt adó is megszűnhet az AB döntése nyomán?

Az Alkotmánybíróság (AB) logikáját követve, amely szerint az adóalap kockázata nem terhelheti az adózót, megkérdőjelezhető a 2010-ben bevezetett elvárt adó alkotmányossága is. Egy adóátcsoportosítás során az egyetlen jelentős tartalék az ingatlanok megadóztatása - vélik az MTI által megkérdezett adószakértők.

Az Alkotmánybíróság határozata Torma Levente, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda adószakértője szerint arra enged következtetni, hogy a testület szeretné a vagyonadót, de egy kissé másként. A szakértő úgy véli, talán a gyors döntéshozatal volt az oka annak, hogy nincs részletes, más országok szabályozását vizsgáló összehasonlító elemzés az AB döntésének indokolásában. Ez azért meglepő, mert az ingatlanadó alapjának meghatározása nemcsak a magyar szabályozás szerint bonyolult, hanem szinte minden ingatlanadót alkalmazó országban az egyik kulcsprobléma. Az összehasonlító elemzés sokat segíthetett volna a szabályozástechnikai problémák megértésében - mutat rá az adószakértő az álláspontját ismertető sajtóközleményben.

Torma Levente indokoltnak tartja a vagyonadó alkalmazását valamilyen formában, hiszen "nehéz lenne más olyan adónemet találni, ahol az arányos közteherviselés elve jobban érvényesülhetne". Érdemes azonban még egyszer átgondolni azt, hogy vajon ez az adóbevétel a központi költségvetést, vagy az önkormányzatok büdzséjét gyarapítsa.

A DLA Piper adószakértője úgy látja, hogy az AB logikáját követve, amely szerint az adóalap kockázata nem terhelheti az adózót, megkérdőjelezhető a 2010-ben bevezetett elvárt adó alkotmányossága is.

Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adópartnere szerint az AB korábbi határozatai alapján előrevetíthető volt, hogy amennyiben a testület a jogszabály egy lényeges pontját az Alkotmányba ütközőnek tartja, akkor a többi indítványt már érdemben nem fogja vizsgálni. "A bírák ez esetben a jogszabály Achilles sarkaként a forgalmi érték meghatározásában rejlő bizonytalanságot és az ebből eredő szankcionálhatóságot határozták meg" - állapítja meg.

Önt mi zavarta a legjobban januárban? Szavazzon!

Az Alkotmánybíróság a határozat alapján két megoldást is elfogadhatónak tart: a számított értéken alapuló adóalap meghatározást, amely ellen jogorvoslatnak van helye, illetve a jelenlegi visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabását követő forgalmi érték meghatározást, ahol az illeték alapjának meghatározása az adóalany bejelentésén alapul - állapítja meg Hegedüs Sándor.

Véleménye szerint sok haszonnal járt volna, ha a bírák - gyakorlatukkal ellentétben - a többi, a lakóingatlanok adóztatása tárgyában készült beadvány tárgyában is megnyilatkoztak volna, hiszen ezáltal újabb zsákutcák kikerülésére nyílt volna lehetőség.

Mindkét szakértő kiemelte: az élőmunkára rakódó adó- és járulékterhek további csökkentése elkerülhetetlen a gazdaság versenyképességének fokozása érdekében, ennek forrása pedig bevételi oldalon a forgalmi típusú adók növelése vagy a különböző vagyontárgyak megadóztatása lehet.

Magyarország már most az EU direktíva által elfogadott legmagasabb általános áfa adókulcsot alkalmazza, ezért itt viszonylag csekély a mozgástér, így egy adóátcsoportosítás során, egyetlen jelentős tartalékként az ingatlanok megadóztatása marad - mondták az adószakértők.

Honnan pótolható a kieső összeg?

A költségvetés általános  tartalékából fedezhető az ingatlanadó kiesése - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter szerdán az MTI-nek. A pénzügyi tárca vezetője szerint a most kibocsátott 2 milliárd dollár összegű kötvény biztonságot nyújt a következő kormány számára.

Bár az Alkotmánybíróság döntése után néhány szavas javítással alkotmányossá tehető az ingatlanadó, de a választásokig csupán két napig ülésező parlamentnek erre már nincs elegendő ideje - jelezte a pénzügyminiszter. Ugyanakkor a technikai előkészítés megtörténik, így, ha a választás után összeülő új parlament "józanul kíván dönteni", akkor újra benyújthatja  a jogszabályt - tette hozzá.
 
Oszkó Péter sikerként könyveli el a 10 éves dollárkötvény kibocsátást, amelynél 7 milliárd dollárnyi jegyzés érkezett, s ebből 2 milliárdot fogadott el az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Mivel 2010-ben 1,5 milliárd euró, azaz közel 2 milliárd dollár összegű külföldi kibocsátást tervezett az ÁKK, a pénzügyminiszter szerint a kibocsátás a következő kormány számára is biztonságot nyújt.

"Az Európai Bizottságtól most ötöst kapott a kormány, mivel a bizottság reálisnak látja, hogy a tavalyi államháztartási hiány nem haladja meg a GDP 3,9 százalékát, és hasonló véleményt fogalmazott meg az idei 3,8 százalékos hiánycélról, figyelmeztetve a kockázatokra" - emelte ki.

Oszkó Péter aláhúzta: ha a következő kormány nem tér le erről a fegyelmezett költségvetési pályáról, akkor 2011-ben a bizottság megszünteti a túlzott deficiteljárást, és Magyarország beléphet az ERM-2 rendszerbe.

Tiszavirág életű volt a vagyonadó-kalkulátor
Hajó, autó, repülő: a luxus adózik
Bajnai: nincs idő módosítani a vagyonadó-törvényt
Kell a vagyonadó, de ki meri majd előhúzni?
Teljes kudarc az ingatlan-kalkulátor
Kivégezte a vagyonadót az Alkotmánybíróság

 

MTI