Az erős forint első áldozata
Kétszáz dolgozójától kénytelen megválni szeptembertől a szentesi Hungerit Zrt.; az ország egyik legnagyobb baromfi-feldolgozójában a leépítés okok közt szerepel a forint erősödése, a takarmányárak drágulása miatt növekedő költségek, illetve egy bécsi székhelyű állatvédő szervezet kampánya - mondta el a cég vezérigazgatója.
Magyar József kifejtette: a vállalat tavaly 18 éves fennállásának legjobb évét zárta, csaknem 34 milliárdos forgalommal. Ennyit vártak az idénre is, de ez már nem valósulhat meg, ugyanis hízó állat (a tömött liba) feldolgozást be kell fejezniük.
A cégvezető kifejtette: tavaly a nagyon magas takarmányárak miatt megemelkedtek a felvásárlási árak, amit a fogyasztó felé tovább kellett volna adni, de ez nem valósult meg. A harminc százalékos élőáru áremelkedés, 51 százalékos vágottáru drágulást eredményezett volna. Ennek jelentős részét a feldolgozó cégek fizették ki, és csak egy kis részét engedték el késztermék forgalmazók. Az öt év alatt termelt tartalékokat így a szentesi cég gyorsan felélte - tette hozzá.
A másik gond, hogy 253 forintos euró árfolyammal terveztek, ez most 228 forint, így egymillió euró bevétel 22-23 millió forinttal kevesebbet ér a tervezettnél.
Végül pedig, a bécsi székhelyű Négy Mancs elnevezésű állatvédő szervezet kampányt indított a hízottáruval foglalkozó cégek ellen. Összeállított feketelistájukon a szentesi Hungerit is szerepel. A szervezet a hízottliba-termelés megszüntetését szeretné elérni.
Képviselőik végigjárták az osztrák és német áruházláncokat és a nagykereskedőket is, hogy hízottárut vágó cégektől ne vásároljanak semmilyen terméket. Az országban Szentes az egyetlen, amely a hízottáru mellett vág csirkét, kacsát, libát és van továbbfeldolgozott terméke is. Ha a külföldi felvásárlók bojkottálnák az árujukat, a többi terméket sem tudnák eladni, így a cég tönkremenne és utcára kerülne 1500 ember - mondta el Magyar József.
A három hatás együttes eredménye a hízottáru-részleg leállítása, mely 7-8 milliárd forint árbevétel-kiesést jelent majd évente. Miután a termelést csak szeptembertől állítják le, arányos bevételkieséssel számolnak, ami idénre várhatóan 3 milliárd forint körüli lesz. Ezzel a lépéssel kétszáz dolgozótól kell megválni.
A tervek szerint a felszabadult kapacitás miatt évente a 4,5 millióról 6 millióra növelik a kacsák vágását, de 1,7 millióról szintén növekszik majd a fehérliba-, illetve a csirkevágás is. Emellett szeretnének minél több konyhakész terméket gyártani.
A vezérigazgató hozzátette: Magyarországon nagyon sok termelő a hízottáru előállításából él, és szinte generációk élete múlik ezen. Ez országosan több száz családot jelenthet.
A cég egyébként harminc országba exportálja termékeit és bevételeinek 60 százaléka érkezik külföldi nagykereskedőktől. Magyarországon a termékek 90 százalékát áruházláncok értékesítik - tette hozzá a vezérigazgató.
Nincs pénze a Siemensnek ennyi dolgozóra
Sok pénz kell még a bankoknak
Katasztrofális állapotok a magyar cégeknél
Magyar József kifejtette: a vállalat tavaly 18 éves fennállásának legjobb évét zárta, csaknem 34 milliárdos forgalommal. Ennyit vártak az idénre is, de ez már nem valósulhat meg, ugyanis hízó állat (a tömött liba) feldolgozást be kell fejezniük.
A cégvezető kifejtette: tavaly a nagyon magas takarmányárak miatt megemelkedtek a felvásárlási árak, amit a fogyasztó felé tovább kellett volna adni, de ez nem valósult meg. A harminc százalékos élőáru áremelkedés, 51 százalékos vágottáru drágulást eredményezett volna. Ennek jelentős részét a feldolgozó cégek fizették ki, és csak egy kis részét engedték el késztermék forgalmazók. Az öt év alatt termelt tartalékokat így a szentesi cég gyorsan felélte - tette hozzá.
A másik gond, hogy 253 forintos euró árfolyammal terveztek, ez most 228 forint, így egymillió euró bevétel 22-23 millió forinttal kevesebbet ér a tervezettnél.
Végül pedig, a bécsi székhelyű Négy Mancs elnevezésű állatvédő szervezet kampányt indított a hízottáruval foglalkozó cégek ellen. Összeállított feketelistájukon a szentesi Hungerit is szerepel. A szervezet a hízottliba-termelés megszüntetését szeretné elérni.
Képviselőik végigjárták az osztrák és német áruházláncokat és a nagykereskedőket is, hogy hízottárut vágó cégektől ne vásároljanak semmilyen terméket. Az országban Szentes az egyetlen, amely a hízottáru mellett vág csirkét, kacsát, libát és van továbbfeldolgozott terméke is. Ha a külföldi felvásárlók bojkottálnák az árujukat, a többi terméket sem tudnák eladni, így a cég tönkremenne és utcára kerülne 1500 ember - mondta el Magyar József.
A három hatás együttes eredménye a hízottáru-részleg leállítása, mely 7-8 milliárd forint árbevétel-kiesést jelent majd évente. Miután a termelést csak szeptembertől állítják le, arányos bevételkieséssel számolnak, ami idénre várhatóan 3 milliárd forint körüli lesz. Ezzel a lépéssel kétszáz dolgozótól kell megválni.
A tervek szerint a felszabadult kapacitás miatt évente a 4,5 millióról 6 millióra növelik a kacsák vágását, de 1,7 millióról szintén növekszik majd a fehérliba-, illetve a csirkevágás is. Emellett szeretnének minél több konyhakész terméket gyártani.
A vezérigazgató hozzátette: Magyarországon nagyon sok termelő a hízottáru előállításából él, és szinte generációk élete múlik ezen. Ez országosan több száz családot jelenthet.
A cég egyébként harminc országba exportálja termékeit és bevételeinek 60 százaléka érkezik külföldi nagykereskedőktől. Magyarországon a termékek 90 százalékát áruházláncok értékesítik - tette hozzá a vezérigazgató.
Nincs pénze a Siemensnek ennyi dolgozóra
Sok pénz kell még a bankoknak
Katasztrofális állapotok a magyar cégeknél
MTI
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
