Az eü-dolgozók május végéig léphetnek a kamarákba

Mint írták, az előző kormányzat megosztottá tette a szakmát a kamarai tagság önkéntessé tételével. "A 2007-ben hatályba lépett szabályozás megtépázta a kamarák tekintélyét" és számos működési zavarhoz vezetett, különösen a szakmai etikai felelősségi rendszer működésképtelenné tétele és a kamarák szolgáltató, szakmai támogató szerepkörének visszaszorulása járt negatív következményekkel" - tette hozzá az államtitkárság.

Az elfogadott törvénymódosítás értelmében június 1-jétől nem végezhet egészségügyi tevékenységet az, aki nem tagja a szakterületén működő kamarának. A szabályozás másik fontos eleme, hogy az egészségügyi dolgozókat érintő etikai felelősségre vonás minden esetben a szakmai kamaráknál működő etikai bizottságokhoz kerül vissza.

A törvény meghatározza a kamarai éves tagdíj legmagasabb mértékét is, ez a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara esetében a kötelező legkisebb munkabér, illetve a garantált bérminimum egyhavi összegének 18 százaléka, a Magyar Gyógyszerészi Kamaránál a személyi joggal rendelkező gyógyszerész kamarai tagok tekintetében a 60, másoknál a 30 százaléka, a Magyar Orvosi Kamarában pedig ugyancsak 30 százalék. A tagdíj pontos összegét a kamarák alapszabályában az országos küldöttközgyűlés állapítja meg.

A kamarai tagsággal jelenleg nem rendelkező egészségügyi dolgozóknak május 31-ig van lehetőségük arra, hogy kérjék felvételüket a szakmájuk szerint illetékes kamarába. A határidő betartása különösen fontos, mert aki a kérelmet határidőben benyújtja, az június 1-jétől – a tagfelvételi határozat meghozatalának időpontjától függetlenül – jogszerűen dolgozhat a szakmájában.

A kibővült tagság körében soron kívüli kamarai választások lesznek, amelynek alapján új országos küldöttközgyűlést kell tartani. A szakmai kamaráknak június és szeptember között új kamarai alapszabályt kell elfogadniuk, emellett a legkésőbb október 31-ig új etikai kódexüket is meg kell alkotniuk. Az államtitkárság meggyőződése, hogy a szakmai kamarák mint hivatásrendi köztestületek tekintélyének helyreállítása – ennek keretében különösen az egészségügyi dolgozók fokozott bevonása a döntéshozatali folyamatokba – jelentősen hozzájárul a szakma megbecsülésének helyreállításához - áll a közleményben.

MTI