Az EU szabadságra ment, a pánik nem nem pihent

A második féléves európai elnökségek főleg a nyári majd a karácsonyi szünet miatt rövidebbek, mint a tavaszi periódusok - ezért általában kevesebb fajsúlyos döntést lehet átvinni. A lengyel elnökségnek az idő mellett a "W" alakú recesszió rémével és a görög államadósság kezelésével is meg kell küzdenie. Nem lesz könnyű dolguk.

Az EU 27 tagországának gazdasági és pénzügyminiszterei legközelebb e hét végén, pénteken és szombaton értekeznek a lengyelországi Wroclawban. Megpróbálják fölszedni az euróövezeti államadósság-válság júliusban, a nyári szabadság előtt elejtett szálait, csak most még mélyebbre kell hajolniuk értük, mint másfél hónappal ezelőtt.

Pedig jól indult ez az év: megkezdődött a közös "gazdasági kormányzás" kísérlete az első európai szemeszter - félév - intézményének bevezetésével, vagyis azzal, hogy szorosabbra vonták már a tagállami költségvetési tervezés közös ellenőrzését és javítgatását is. A miniszterek, a kormányok elfogadták a "hat jogszabály" néven ismertté vált intézkedéseket a stabilitási paktumban lévő hiány- és közadósságcélok megszegőivel szembeni szigorúbb fellépés, majdnem automatikus szankciók bevezetése végett. Ezek kiegészültek egy új elképzeléssel arról, hogy az ellenőrzést és a szankcionálást - mintegy a későbbi szabályszegést megelőzendő - kiterjesztenék már a gazdasági-pénzügyi egyensúly megőrzésére is a tagországokban.


A háttérben nem szűntek a problémák

Közben persze tovább fortyogott a görög államadósság-válság, de az EU július végére előállt a csodaszernek szánt második görög mentőprogrammal: egy 109 milliárd eurós újabb hitelkeret tervével a tavaly májusban elfogadott első, 110 milliárd dolláros EU-IMF hitelkeret után. Ebben a legnagyobb újdonság, hogy szerepet szánnak a magánhitelezőknek, akik némi leírással és görög kinnlevőségeik harmincéves kötvényekre váltásával könnyíthetnének Görögország és vele az euróövezet sorsán.

A nyári szünetben az EKB ügyetlenkedett

Utána az EU nyári szabadságra ment. Augusztus közepén azután kiderült, hogy az EU-országok gazdasági növekedése a második negyedévben vészjóslón lassult. A tőzsdék már július vége felé szabadesésbe kezdtek, és csak rontott a helyzeten, hogy a befektetők egy hónapig alig láttak valakit a kormányrúdnál. Erre spekulációba kezdtek az olasz és a francia állampapírok és részvények ellen is. Az Európai Központi Bank (EKB) a saját szakállára intézkedett: bejelentette, hogy felújítja az állampapír-vásárlást, amelyet tavasszal már elégedetten abbahagyott. A felemás intézkedés azonban többet ártott mint használt, miután kiderült, hogy az EKB bőkezűsége csak az ír és a portugál államkötvényekre vonatkozik. Napokba telt, míg a piaci nyomás és minden bizonnyal a brüsszeli riadalom végre kikényszerítette, hogy az EKB az olasz és a spanyol állampapírokat is fölvegye programjába.

Egy német-francia csúcstalálkozóban is reménykedett a piac: abban, hogy megszülethet a közös euróövezeti államkötvény intézménye a bajban lévő országok költségvetési transzfer jellegű finanszírozása céljából, de a vezetők hamar kiábrándítottak mindenkit, mondván, hogy a közös kötvény csak egy folyamat - végeredményben az "Európai Egyesült Államok", de legalább a közös államháztartási és költségvetési politika megteremtésének - vége lehet, nem pedig a kezdete.

Rosszul kezdődik az "európai idény"

Két napos sztrájkot kezdtek hétfőn Görögországban az adó- és vámhivatalok dolgozói, valamint a taxisok, tiltakozva a kormány megszorító intézkedései ellen - miközben a nemzetközi közvélemény a mentőcsomag feltételeként szabott intézkedések végrehajtását követeli a görögöktől. Újabb nemzetközi segélyek nélkül legfeljebb a hó végéig húzza ki az ország. Részletek >>>

A szálak fölszedése már rosszul kezdődött: a múlt héten az első görög mentőprogram feltételeinek teljesítését ellenőrző trojka - az EU, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EKB - illetékesei félbeszakították athéni tárgyalásaikat az első mentőprogram következő, 8 milliárd eurós részletének kiutalásáról, mert elégedetlenek voltak a görög kormány reformbizonyítványával, és úgy látták, nem teljesül a Görögország számára idénre kitűzött deficitcél. Úgy vélik, a görög kormánynak nem annyira a gazdaságot fékező új adókkal, hanem a megígért szerkezeti átalakításokkal és a privatizációval kellene segítenie az adóssággondon. A görög kormány a vártnál nagyobb gazdasági visszaesésre hivatkozik, és a múlt hét végén mégiscsak új adót - ingatlanadót - vetett ki, mondván, hogy a leggyorsabban csak így lehet pénzhez jutni.

Rekord rekord hátán

A végeredmény: a német államkötvények hozama rekord mélységben, a görögöké rekord magasságban van, a görög államadósság piaci biztosításának jegyzése pedig történelmi világrekordot ért el a múlt héten: 30 százalékba még soha nem került egyetlen szuverén ország adósságának biztosítása sem a londoni piacon. Miközben a francia kormány fogadkozott, hogy Franciaország és Németország minden ellenkező elképzeléssel szemben egyben tartja és megmenti az eurövezetet és a közös valutát, a német gazdasági miniszter a hét végén úgy vélte, többé nem lehet "tabutéma" Görögország úgymond "rendezett csődje".

A helyzet hű hőmérői a vezető nyugat-európai tőzsdemutatók, amelyek körülbelül 20 százalékkal alacsonyabban vannak, mint július elején, egyikük-másikuk kétéves mélypontra ért a múlt héten.

A hét végén fölveendő szálak között van mindenekelőtt a második görög mentőprogram borús kilátása. A német kancellár pár hete úgy vélte, a Görögország által cserébe adandó biztosíték - a Finnország és mások által követelt letét - ügye lekerült a napirendről, de újabban kiderült, hogy a finn kormány bizony továbbra is ragaszkodik a letéthez. Még a nyár elején elhatározták az euróövezeti országok a tavaly létrehozott közös mentőalap (EFSF) növelését és rugalmasabbá tételét, eszköztárának bővítését is, de a nyári parlamenti szünetek miatt a döntés tagállami becikkelyezése nem haladt előre. Hasonló egyelőre a "hat jogszabály" sorsa is az Európai Parlamentben.

Akik nem mentek szabadságra

A nyári szabadság közben "egyvalaki" nem pihent csak: a válság, no meg a piaci pánik. És most a miniszterek bármilyen mélyre hajolnak is az elejtett szálakért, a háttérben ott villognak pirossal a számok: az euróövezeti országok összesített bruttó kormányzati adóssága tavaly a teljes GDP 80,5 százaléka volt, ez idén a 87,3 százalékára, jövőre a 88,3 százalékára nő, és talán csak 2016-ra várható némi csökkenés, a GDP 86,3 százalékára az IMF utolsó előrejelzése szerint. Még az is a messze a veszélyzónában lesz ahhoz képest, hogy az euróövezeti szabály legföljebb 60 százalék. Más szóval: a nagyja még hátravan.

MTI, Privátbankár