A GKI Gazdaságkutató Zrt. azt javasolja a kormánynak, hogy a hitelességet és bizalmat erősítő, néhány területre koncentráló intézkedéssorozatot vezessen be, ezek között az egyik legfontosabbnak a többlépcsős adóreform megvalósítását, egy hiteles eurócsatlakozási menetrend meghirdetését tartják.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. azt javasolja a kormánynak, hogy a hitelességet és bizalmat erősítő, néhány területre koncentráló intézkedéssorozatot vezessen be, ezek között az egyik legfontosabbnak a többlépcsős adóreform megvalósítását, egy hiteles eurócsatlakozási menetrend meghirdetését tartják.
Nagy a veszélye annak, hogy a gazdasági növekedés évi három százalék körüli szinten beragadhat Magyarországon, ami a térség országaihoz képest további leszakadáshoz vezethet - mondta Vértes András, a GKI elnöke, a kutatóintézet sajtótájékoztatóján.
A GKI javaslatai között szerepel egy többlépcsős adóreform az egyensúlyi célokkal összhangban, amely csökkentené az adóelkerülést és növelné a gazdaság kifehérítését.
Az euró magyarországi bevezetése a GKI szerint 2012-2013 tűzhető ki, a menetrendben szerintük szerepelhetne, hogy Magyarország 2009 belép az euró "előszobájának" tekinthető ERM-II. rendszerbe.
A GKI háromféle, céljait tekintve hasonló, de eszközeiben különböző többlépcsős adójavaslatot dolgozott ki. Mindhármat már jövő évben el kellene kezdeni. Bármelyiket is indítsák be, céljuk a gazdaság fehérítése, és ezzel párhuzamosan a legális jövedelmek adóterhelésének számottevő csökkentése lenne az évi 1,7 millió forint vagy afeletti jövedelmek esetében.
Vértes András ismertette: az első változat szerint bevezetnének egy 10.000 forintos havi egészségügyi kártyát, de ezzel egyidejűleg a természetbeni egészségbiztosítási járulékokat és az egészségügyi hozzájárulást (eho) eltörölnék. A kártyapénzt a javaslat szerint a munkaadók és a munkavállalók megosztva fizetnék, a nyugdíjasok, a tanulók és a rászorultak esetében a költségvetés vállalná át a terheket.
A második változat szerint az szja mai 36 százalékos kulcsa 28 százalékra csökkenne, 7,2 millió forint feletti éves jövedelem esetében viszont 40 százalék lenne. Itt a természetbeni egészségbiztosítási járulékok plafonja havi 12 ezer forintot tenne ki.
Az első változat esetében 300-350 milliárd forint esne ki a költségvetésből, a második változat mintegy 450 milliárd forintba kerülne, de a második esetében a költségvetési szféra kisebb bérkiadásai miatt legalább 100 milliárd forintot vissza lehetne szerezni.
A harmadik változat a GKI már korábban ismertetett szuperbruttósítási modellje lenne. Ez azonban technikailag 2009-ben már nem valószínű, hogy bevezethető.
A GKI szakértői egyúttal azt javasolják, hogy az államháztartás folyó kiadásainál 2009-ben a nominális szinten tartás érvényesüljön azokon a területeken, amelyeket a kormányzat nem preferál, a szociális támogatásoknál pedig egyértelműen fokozottan érvényesítsék a rászorultság elvét.
Vértes András szerint további lépések szükségesek a gazdaság kifehérítése érdekében, így például a magáncéllal igénybe vett cégautók visszaszorítását javasolja a GKI.
Elmondta: az országban mintegy 300 ezer cégautót tartanak nyilván, de ezeknek csak töredéke, mintegy 25 ezer után fizetnek a cégek közterheket. Az egyes adónemeknél pedig a különböző kedvezményeket, kiváltságokat, preferenciákat mindenképpen szükséges szűkíteni - hangoztatta a GKI elnöke.
Fontosnak tartotta továbbá azt is, hogy a közpénzügyi törvényt mielőbb elfogadják, valamint olyan, a konvergencia program folytatását jelentő 2009. évi költségvetési törvényjavaslatot készítsen elő a pénzügyi kormányzat, amely három százalékos hiánycélt irányoz elő.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A GKI Gazdaságkutató Zrt. azt javasolja a kormánynak, hogy a hitelességet és bizalmat erősítő, néhány területre koncentráló intézkedéssorozatot vezessen be, ezek között az egyik legfontosabbnak a többlépcsős adóreform megvalósítását, egy hiteles eurócsatlakozási menetrend meghirdetését tartják. .jpg)
.jpg)
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
