„A különbség egyik magyarázata, hogy az emberek csak szemezgetnek az egészséggel kapcsolatos információk között. A különböző forrásokból származó hírek, ismeretek, információk közül azokat fogadják el és jegyzik meg, amelyek a legközelebb állnak saját gondolkodásmódjukhoz és szokásaikhoz. Ezek alapján pedig a legtöbben a könnyebb utat választják saját megnyugtatásuk végett” – mondta el dr. Lantos Zoltán, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.
Az egészségesség megítélésekor, például az ételek kiválasztása, megvásárlása kapcsán eltérő szempontokat vesz figyelembe a lakosság és a szakemberek. Az emberek nem az alacsony zsír-, szénhidrát- és kalóriatartalmat tekintik fontosnak az egészségük szempontjából. Napjainkban a magyar lakosság szerint az egészségesnek gondolt táplálkozás legfontosabb jellemzői a mesterséges színezék- és ízesítőanyag-, valamint a tartósítószer-mentesség.
A betegek szokásainak vizsgálata során is megfigyelhető, hogy a legtöbben a könnyebb utat választják. Az anyagcsere betegségben szenvedők közül is kevesen, csupán 8 százaléknyian vannak azok, akik pontosan betartják a diétájukat. A nagy többség, 71 százalék csupán egy-két ponton változtatja meg étkezését, pl. lemond egy egészségtelen ételről vagy étkezési szokásról, mint a chips fogyasztás, vagy a késő esti étkezés.
Mindemellett az egészséges életmód mindennapos megvalósításához számos akadályt kell legyőznünk a mindennapokban, talán ezért is van, hogy sokkal többet beszélünk a változtatásról, mint amennyit valójában teszünk érte. Az elhízás például korunk egyik modern járványa, amely egyre súlyosabb terhet jelent a fejlett országokban, mind egészségügyi, mind pedig társadalmi-gazdasági szempontból. Az elhízás és a túlsúly jelentőségével sokan tisztában vannak, a lakosság közel fele (49%) rendszeresen említi a testsúlyproblémákat, egyötöde (20%) pedig kifejezetten gyakran beszél erről. Azonban ennél jóval kevesebben, azaz csupán minden nyolcadik ember (13%) tesz is érte rendszeresen, legalább azzal, hogy odafigyel az étkezésére.
Az egészségtudatos életvitel megvalósítását jelentősen befolyásolják a jövedelmi viszonyok. Az egészséges táplálkozást vizsgálva elmondható, hogy a magyar lakosság legmódosabb 6 százalékán belül is 28 százalék étkezik kiemelten tudatosan, míg a legszegényebb 31 százalék, a leszakadók és a szegény munkások körében csupán 4 százalék az arány. A fogyasztásszociológiai szempontból legnagyobb hazai réteg, a felnőtt lakosság 25 százalékát kitevő szegény nyugdíjasok körében a tudatosan táplálkozók aránya mindösszesen 10 százalék.
Az anyagi helyzet mellett azonban a képzettség és a kulturális szokások is jelentős mértékben befolyásolják a táplálkozási szokásokat. Ezt jól mutatja, hogy a lakosság 4 százalékát kitevő, újonnan megszerzett, kiemelkedő jövedelemmel rendelkezők körében a legmagasabb, 46 százalék az egészségtelenül étkezők aránya, magasabb, mint a szegény munkások és a leszakadók körében (43-43%).
Mennyire betegek a magyarok?
Flakonból, kannából jól fogy a bor
Népszerű az egészséges életmód
A változatosság gyönyörködtet - a gyümölcsöknél is
Privátbankár
A lakosság csak szemezget a különböző forrásokból származó, egészséggel kapcsolatos hírek, ismeretek, információk közül. Ezek közül is csak azokat fogadja el, amelyek legközelebb állnak gondolkodásmódjához és szokásaihoz. Az emberek az egészséges életmód megvalósítása kapcsán sokkal többet beszélnek a változtatás igényéről, mint amennyit valójában tesznek érte
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 1,58 pontos nyitás után emelkedett hétfőn kora délutánig.

