Bécs megadóztatja a bankokat
Banki szolidaritási adót vezetnek be Ausztriában - jelentették be hétfőn Bécsben. A döntésről Werner Faymann kormányfő (Osztrák Szociáldemokrata Párt - SPÖ) és Josef Pröll alkancellár, pénzügyminiszter (Osztrák Néppárt - ÖVP) számolt be, az osztrák nagybankok vezetőivel tartott megbeszélést követően.
Az egyelőre csak nagyvonalakban vázolt bankadó bevezetését formálisan még kell szavaznia a kormánynak és a parlamentnek. A szavazás várhatóan nem jelent akadályt, miután a két kormánypártnak többsége van a törvényhozásban, és általánosságban az ellenzék is támogatta az elképzelést.
Faymann kancellár évi 500 millió euróban nevezte meg a célösszeget, amivel a bankoknak hozzá kellene járulniuk az államháztartási egyensúly helyreállításához. Az eredeti elképzelés szerint 2011-ben lépett volna hatályba, de a hétfői sajtótájékoztatón nem jelöltek meg céldátumot.
A kormány vezetői megállapodtak egy 10-15 tagú szakértői testület létrehozásáról is. A szakértők feladata lesz javaslatokat kidolgozni a banki adó részleteire. Egyelőre nem tudni azt sem, hogy mi lesz az adó mértékének az alapja.
A kancellár utalt arra, hogy az adófizetők már szolidárisak voltak a bankokkal, példaként a bankmentő csomagot és a csődveszély miatt tavaly decemberben kényszerállamosított Hypo Group Alpe Adria (HGAA) állami kezességvállalásait említette. Az osztrák szövetségi állam 450 millió eurót pumpál a bankba, amely korábban már igénybe vett 2,2 milliárdot az osztrák bankmentő csomagból.
A pénzügyi tárca januárban még fenntartásokkal fogadta, de végül támogatásáról biztosította a kormányfő nevéhez fűződő kezdeményezést. Mindamellett Josef Pröll hangsúlyozta, hogy az új adónak nem szabad túl nagy terhet jelentenie a pénzintézetekre. Rámutatott, hogy az osztrák bankok sajáttőke-mutatója európai viszonylatban viszonylag alacsony, és minél nagyobb a nyomás, annál valószínűbb, hogy a bankok megpróbálják az ügyfelekre hárítani a terheket.
A kormány 2010-ben 4,7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol, s három év alatt 2,7 százalékra akarja leszorítani a deficitet.
Brókerek, bankárok: soha ennyit nem vittek haza
Amerika bevasalja a mentőakciók árát
Az egyelőre csak nagyvonalakban vázolt bankadó bevezetését formálisan még kell szavaznia a kormánynak és a parlamentnek. A szavazás várhatóan nem jelent akadályt, miután a két kormánypártnak többsége van a törvényhozásban, és általánosságban az ellenzék is támogatta az elképzelést.
Faymann kancellár évi 500 millió euróban nevezte meg a célösszeget, amivel a bankoknak hozzá kellene járulniuk az államháztartási egyensúly helyreállításához. Az eredeti elképzelés szerint 2011-ben lépett volna hatályba, de a hétfői sajtótájékoztatón nem jelöltek meg céldátumot.
A kormány vezetői megállapodtak egy 10-15 tagú szakértői testület létrehozásáról is. A szakértők feladata lesz javaslatokat kidolgozni a banki adó részleteire. Egyelőre nem tudni azt sem, hogy mi lesz az adó mértékének az alapja.
A kancellár utalt arra, hogy az adófizetők már szolidárisak voltak a bankokkal, példaként a bankmentő csomagot és a csődveszély miatt tavaly decemberben kényszerállamosított Hypo Group Alpe Adria (HGAA) állami kezességvállalásait említette. Az osztrák szövetségi állam 450 millió eurót pumpál a bankba, amely korábban már igénybe vett 2,2 milliárdot az osztrák bankmentő csomagból.
A pénzügyi tárca januárban még fenntartásokkal fogadta, de végül támogatásáról biztosította a kormányfő nevéhez fűződő kezdeményezést. Mindamellett Josef Pröll hangsúlyozta, hogy az új adónak nem szabad túl nagy terhet jelentenie a pénzintézetekre. Rámutatott, hogy az osztrák bankok sajáttőke-mutatója európai viszonylatban viszonylag alacsony, és minél nagyobb a nyomás, annál valószínűbb, hogy a bankok megpróbálják az ügyfelekre hárítani a terheket.
A kormány 2010-ben 4,7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol, s három év alatt 2,7 százalékra akarja leszorítani a deficitet.
Brókerek, bankárok: soha ennyit nem vittek haza
Amerika bevasalja a mentőakciók árát
MTI
189 ukrán tért haza. 
