A befektetők Kínát tartják a világ legvonzóbb régiójának, de az elmúlt évben jelentősen növekedett Oroszország vonzereje is. A tények ugyanakkor azt tükrözik: még mindig Európába érkezik a legtöbb külföldi befektetés - állapította meg az Ernst & Young
A befektetők Kínát tartják a világ legvonzóbb régiójának, de az elmúlt évben jelentősen növekedett Oroszország vonzereje is. A tények ugyanakkor azt tükrözik: még mindig Európába érkezik a legtöbb külföldi befektetés - állapította meg az Ernst & Young
A tanácsadó cég 834 nemzetközi döntéshozó megkérdezésével készült tanulmánya azt tükrözi, hogy a befektetők 47 százaléka Kínát tartja a világ legvonzóbb régiójának. Az ázsiai ország idén átvette a vezető helyet Kelet-Európától, amely 33 százalékkal a második helyre csúszott vissza. Harmadik helyen India áll 30 százalékkal, amelyet 21 százalékkal az Egyesült Államok, Kanada és Oroszország követ. Ez utóbbi ország mutatta fel a legnagyobb fejlődést az elmúlt évben, hiszen tavaly még csak a befektetők 12 százaléka tartotta a legvonzóbbnak, 2006-ban pedig alig 5 százaléka.
A befektetői vélemények azonban némileg ellentmondanak a tényeknek, hiszen a tavaly 17,8 százalékkal 1537 milliárd (napi 4 milliárd) euróra emelkedett közvetlen külföldi befektetéseknek (FDI) csak nyolc százaléka érkezett Kínába, és 42 százaléka továbbra is Európába.
A tanácsadó cég nemcsak a munkaerő képzettsége és rugalmassága alapján értékelteti a nemzetközi befektetőkkel a vonzerőt, hanem számos más tényezőt is figyelembe vesznek, amelyek közül a megkérdezettek a politikai és jogi stabilitást, valamint az infrastruktúra fejlettségét értékelték a legtöbbre.
A benyomás és a tények közti különbség Marc Lhermitte igazgató szerint egyfajta kiegyensúlyozottságot tükröz: a befektetők érdeklődése Kína és Kelet-Európa felé mára egyértelművé vált, helyzetük stabilizálódott, de a nagyon gyors fejlődés hatásai számos kérdést vetnek fel. Emellett Kína csak 2050 körül válhat majd a világ vezető gazdasági hatalmává - véli a tanácsadó cég francia vezetője.
Meglepő adat, hogy a működő tőke befektetései által létrehozott új munkahelyek száma Európában 18 százalékkal csökkent, annak ellenére, hogy a befektetések száma öt százalékkal növekedett. Ennek oka a tanácsadó cég szerint, hogy a kontinens átmeneti időszakot él át: az ipari befektetések egyértelműen csökkentek Nyugat-Európában, a szektorban 46 százalékkal csökkent a munkahelyteremtés, és az új munkahelyek hatvan százaléka a szolgáltató szektorban jött létre. Ez a gyenge dollár és a nyugati fogyasztói piacok beszűkült keresletével együtt eredményezte az új munkahelyek zuhanásszerű visszaesését: 2007-ben összesen 176,5 ezer új munkahely jött létre szemben a 2006-os 215 ezerrel.
Ami a jövőt illeti, a befektetők továbbra is Európát kedvelik a legjobban, ezen belül a várható új befektetések helyszínéül a válaszadók 18 százaléka Lengyelországot, 16 százalékuk Németországot, 12 százalékuk Oroszországot jelölte meg. Magyarországot 9 százalék részesíti előnyben.
Ezzel hazánk a kedvencek rangsorában a hetedik helyen áll az ország, amelyet megelőz Románia (10 százalék). Magyarország mögé szorult Bulgária (8 százalék), Csehország (2 százalék) és Ukrajna (5 százalék).
Európa dinamizmusát Közép-Kelet-Európa (amelybe Oroszországot is beleszámítják) tartja fönn. A térség az új projektek 28 százalékát vonzza, és 58 százalékot képvisel az újonnan teremtett munkahelyek számában. A növekedés gócpontja Oroszország, de Ukrajna és Törökország is egyre sikeresebb a befektetések vonzásában. A legtöbb új munkahely Közép-Kelet-Európában továbbra is az iparban jött létre. A jármű-, elektronikai és elektromos ipar az új munkahelyek 50 százalékát generálta.
Európában a legkedveltebb befektetési helyszín továbbra is Nagy-Britannia. A kelet-európai régión belül a rangsor változatlan: a szolgáltató központoknál a többség Lengyelországot választja (amely az összeurópai rangsorban is a második). Magyarország a szolgáltató szektorban lényegében ugyanannyi munkahelyet teremtett mint Lengyelország, vonzerejét tekintve tehát csak hajszál híján szorult a második helyre.
Az új munkahelyek teremtése alapján felállított húszas toplistában Magyarország 11.104 munkahellyel 2007-ben a 7. helyet szerezte meg, így az előző évivel azonos szinten maradt. Első helyen Nagy-Britannia áll Lengyelország előtt, Csehország a harmadik, Oroszország a negyedik, Franciaország az ötödik és Románia a hatodik helyet szerezte meg.
A projektek számát tekintve azonban Magyarország négy hellyel javulva most a kilencedik helyre jött fel: hazánkba érkezett külföldi befektetések száma 25 százalékkal 135-re növekedett egy év alatt (2006-ban csak 108 befektetés történt).
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A befektetők Kínát tartják a világ legvonzóbb régiójának, de az elmúlt évben jelentősen növekedett Oroszország vonzereje is. A tények ugyanakkor azt tükrözik: még mindig Európába érkezik a legtöbb külföldi befektetés - állapította meg az Ernst & Young .jpg)
.jpg)
Közel 2 százalékos emelkedéssel, 88.670,90 ponton fejezte be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a keddi kereskedést. 
