Részben a gazdasági válság, részben az igazán ütős játékcímek hiánya miatt nem túl rózsás a számítógépes és videojátékok piacának helyzete
Pedig az év elején még úgy tűnt: a játékipar egyike azon ritka iparágaknak, amely hatékonyan ellent tud állni a recesszió viharának. Az évek során a videojáték teljesen mainstream szórakozási ággá vált és jelentősen kibővítette vevőkörét is. Sok elemző számításai alapján a játékpiac már nagyobb, mint a zeneipar.
Ugyanakkor az utóbbi hónapokban mégiscsak jelentős visszaesésekről számoltak be. Júniusban az amerikai játékszoftver-eladások 30 százalékkal gyengébbek voltak, mint a múlt év hasonló időszakában, továbbá a Sony és a Nintendo is bejelentették, hogy konzoljaik és játékaik eladásai jelentősen csökkentek, de a Microsoft is veszteségekről számolt be az elmúlt negyedévben.
Az Egyesült Államokban sokan nem hajlandóak 60 dollárt (11 400 forint) kifizetni egy új játékért (az árfekvés Magyarországon is hasonló). Hiába is próbálta a Microsoft, a Sony és a Nintendo egyaránt a köztudatba sulykolni, hogy a játék olcsó szórakozás a válság közepette is, hiszen sokkal tovább tart, mint egy 25 dolláros DVD-film megtekintése, a vásárlókat ezzel nem sikerült meggyőzni.
Szó sincs arról, hogy az emberek érdeklődése csökkent volna a játékok iránt, mindössze jobban megtalálják a "kiskapukat", hogy olcsóbban jussanak hozzá szórakozásukhoz. Rendkívül jelentős például a használt játékok kereskedelme, amelynek köszönhetően a töredékéért juthat hozzá bárki akár egy féléves játékhoz is például az ebay-en keresztül. Emellett igen nagy manapság az interneten játszható, teljesen ingyenes játékok (például közösségi online szerepjátékok) konkurenciája is, ezekkel pedig nehéz felvennie a versenyt egy közepes minőségű, vagy nem annyira populáris "fizetős" programnak.
Jellemző az is, hogy idén kevesebb az igazán figyelemfelkeltő, ütős cím. Míg tavaly a Grand Theft Auto IV 500 millió dolláros bevétellel büszkélkedhetett, pusztán az első héten, az idei játékok még csak meg sem közelítik azt sem minőségben, sem népszerűségben. A játékosok közül sokan úgy gondolják, hogy idén még nem került a boltokba semmilyen olyan új program, amelyet egyáltalán érdemes lett volna megvásárolni.
Jellegzetes jelenség az is, hogy a korábban piacvezető Nintendo Wii játékkonzolban sokan csalódtak világszerte. A Nintendo által kidolgozott rendkívül eredeti és élvezetes irányítási rendszer miatt tömegek vettek Wii-t, azonban később az újdonság ereje már nem hatott annyira, az új játékok minősége pedig csökkent a régiekhez képest és popularitásuk is jelentősen visszaesett.
Ilyen körülmények között arra lehetne számítani, hogy a három nagy konzolgyáros (Microsoft, Sony, Nintendo) legalább csökkenti a masinák árát, hogy tartani tudja az eladási rátát, azonban erről szó sincs. A Sony például még mindig 400 dollárért kínálja a PlayStation 3-at és a Nintedo sem engedett 2006 óta a 250 dollárból, illetve a Microsoft sem jelentett be árcsökkentést. Még meglepőbb Chris Deering, a Sony Europe egykori főnökének azon kijelentése, hogy szerinte a nagyobb kaliberű játékokat 115 dollárért kellene árulni, hogy a fejlesztési költség megtérüljön, ez pedig majdnem a duplája az eddigi tarifának.
Selejtet árul a Microsoft?
Egyre több nő játszik
Hamarosan olcsóbb lehet a 3D-s TV
Már a neten sem játszunk el annyi pénzt
MTI
A Scotland Yard kizárta a terrortámadás lehetőségét. 
