Beperelte a PSZÁF a CIB Bankot

A PSZÁF közérdekű igényérvényesítési eljárást kezdeményezett a CIB Bank Zrt.-vel szemben. A polgári perben a PSZÁF annak megállapítását kéri a bíróságtól, hogy a bank egyik, a lakossági bankkártyákkal kapcsolatos kárfelelősségi szabálya jogsértő és érvénytelen valamennyi érintett fogyasztó esetében.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2011. szeptember 29-én közérdekű igényérvényesítési keresetet nyújtott be a Fővárosi Bíróságnál a CIB Bank Zrt. „Lakossági Üzletág Általános Szerződési Feltételek” elnevezésű Üzletszabályzatának egyik kikötése miatt. Ez kikötés a PSZÁF szerint a Polgári Törvénykönyvet és a pénzforgalmi törvényt megsértve az ügyfelek számára egyoldalúan, hátrányosan és – káresemény esetén – tisztességtelen anyagi hátrányt is okozva zárja ki a bank kárfelelősségét akkor, ha az ügyfél a bankkártya alaplimitjénél magasabb napi limitet állít be a kártyatranzakciókra.

Békétlen milliók Nemrég a PSZÁF július óta működő békéltetőtestülete okozott fejfájást a banknak: 5 milliót fizethettek be, mert nem reagáltak a testület megkeresésére időben. A banknak 8 napon belül kellett volna reagálnia egy ügyfele panasza nyomán, de késett a válasszal, meglehet a tárgyaláson a bank képviselői megjelentek. A PSZÁF ennek ellenére bírságot rótt ki a bankra. A panaszos ügyét a békéltető testület - mellesleg - később "kompetenciahiányra" hivatkozva megszüntette.

A CIB Bank Zrt. 2011. július 8-tól alkalmazott üzletszabályzatának egyik pontja szerint az alaplimitnél magasabb limitbeállítás esetén a kártyatranzakciókból származó minden kárt úgy tekint a bank, mint amely a kártyabirtokos súlyosan gondatlan szerződésszegése miatt állt elő. Önmagában tehát a magasabb limitbeállítás a bank üzletszabályzata szerint minden kárfelelősség alól mentesíti a bankot.

A bankkártyákkal kapcsolatos jóvá nem hagyott (azaz például a kártya ellopása után történt) fizetési műveletek kárfelelősségének mértékét, megoszlását a pénzforgalmi törvény szabja meg kötelezően, ám az a CIB Bank által megfogalmazott kimentési szabályt nem tartalmazza. A jogszabály szerint ugyanis a bank kizárólag az ügyfél csalárd eljárása, illetve a törvény által az ügyfél számára előírt kötelezettségek szándékos vagy súlyosan gondatlan megsértése esetén mentesülhetne a kárfelelősség alól. Egy hitelintézet ettől eltérően – ráadásul a felelősséget egyoldalúan a fogyasztóra hárítva - nem állapíthat meg a maga számára mentesülést nyújtó feltételeket.

A CIB Bank még nem értesült hivatalos forrásból a PSZÁF által ellene indított polgári peres eljárásról. Úgy vélik, egy régebbi ügyük miatt perelik őket: egy ügyfél kártérítést kért, a bank csalásra gyanakodott, így megtagadta a kártérítést - a bank reagálása a PSZÁF bejelentésére itt olvasható >>

A banki üzletszabályzat e pontja a PSZÁF szerint tisztességtelen is. A CIB ugyanis az alaplimit megemelését önmagában nem tekinti súlyosan szerződésszegő magatartásnak (hiszen a szerződést megköti), ugyanakkor mégis annak minősíti akkor, ha az alaplimit megemelése után a bankkártya-tranzakcióból az alaplimiten felüli kár keletkezik. Így a bank lényegében ok-okozati összefüggés nélkül állapítja meg ügyfél felelősségét, hiszen az alaplimit megemelését követően harmadik személy jogellenes magatartásából eredő kárért teszi felelőssé őt. A pénzforgalmi törvény szerint viszont a jóvá nem hagyott fizetési műveletek főszabálya szerint a bank a felelős, amely csak a jogszabályban felsorolt kimentési okok esetén mentesülhet felelőssége alól - így a felügyelet.

Privátbankár