A központi költségvetési pénzek csökkenését a főváros nem tudja kompenzálni, ezért a közszférában a személyi juttatások előirányzata 2010-ben sem nőhet
A főváros a központi megszorítások miatti kényszerű kiadáscsökkentés ellenére sem adja fel beruházási terveit, miközben ügyel saját intézményrendszerének fenntartására is - ismertette a kabinet hétfői ülésén elhangzottakat Nyáry Krisztián, a városháza kommunikációs igazgatója az MTI-vel.
Így 2010-ben is folytatódik a 4-es metró építése, valamint a kapcsolódó beruházások, a Margit híd felújítása, a kerékpárút-fejlesztések, az M3 bevezető szakaszán zajvédőfal létesítése, a csepeli gerincút építése. Folytatódnak a csatornaprogramok, iskola- és kórházfelújítások, összesen körülbelül 30 nagyobb és számtalan kisebb fejlesztés - mondta.
A kabinet első olvasatban tárgyalta a Fővárosi Önkormányzat 2010-es költségvetésének tervezetét, amely szerint a főváros 537 milliárd forint bevételt és ugyanennyi kiadást prognosztizál.
A kommunikációs igazgató elmondta: Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettes előterjesztéséből kiderült, hogy miközben az állami költségvetés jelentős többletterheket ró az önkormányzatokra, közöttük is kiemelten a 24 budapesti önkormányzatra, a főváros továbbra is nagy hangsúlyt fektet a fejlesztésekre, ezek ugyanis nemcsak a város alapvető működéséhez, hanem hosszú távú előrelépéséhez is nélkülözhetetlenek.
Mint mondta, az önkormányzati szektor központi költségvetésből származó bevételei 2010-ben nominálisan is csökkentek, a fővárost érintően ebből az intézmények támogatására fordítható központi normatív hozzájárulás mintegy 3,5 milliárd forinttal kevesebb az előző évinél.
Ezen kívül megszűnik a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak és az útfelújítások központi támogatása, ami minden érintett hazai önkormányzat számára drasztikus elvonást jelent, mégis a fővárost érinti a legsúlyosabban, hiszen az ezer kilométeres úthálózatról gondoskodó Budapestnek az önkormányzati szektortól elvont teljes összeg közel egyharmadáról kell lemondania - tette hozzá. Megjegyezte: az előző évi fejlesztések alapján a korábbi években fennálló állami visszatérítés megszűnése 5 milliárd, az útfelújítási támogatás megszüntetése további 4 milliárd forintos kiesést jelent.
Szólt arról is, hogy ebben az évben az önkormányzatok, különösen a Fővárosi Önkormányzat számára jelentős kiesést eredményeznek az iparűzési adó központosított beszedése kapcsán életbe lépő változások: a tervezett utólagos elszámolás miatt egy egyszeri, mintegy 20 milliárd forintnyi kiesést kell a budapesti önkormányzatoknak idén elkönyvelni, ami a forrásmegosztást követően mintegy 10 milliárd forintos hiányt jelent a fővárosnak.
A költségvetés-tervezet ezért 2010-re a tavalyinál lényegesen visszafogottabb számítások alapján 537 milliárd forint bevételt és ugyanennyi kiadást prognosztizál - mondta, hozzátéve, hogy a szűk költségvetési mozgástér betartásához a főváros szigorú alapelveket fogalmaz meg.
Közölte: a központi bevételek csökkenése miatt takarékossági intézkedésekkel, a reformok további kiterjesztésével, az önkéntes kötelezettségvállalások felülvizsgálatával el kell érni a működési kiadások csökkentését, ennek eszközeként az állami normatíva-csökkenés mértékéig vissza kell fogni a támogatásokat.
A központi költségvetési hozzájárulások csökkenését a Fővárosi Önkormányzat saját bevételeiből nem tudja kompenzálni, ezért a közszférában a személyi juttatások előirányzata 2010-ben sem nőhet - tette hozzá. A kommunikációs igazgató szerint a fővárosi önkormányzati cégek számára a közszolgáltatási szerződések alapján juttatott összegek nominálisan sem haladhatják meg a 2009-es szintet.
Összhangban a költségvetési törvényben szereplő elvekkel és a kormány által javasolt országos gyakorlattal, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában levő társaságoknál meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a béreket és bérjellegű jövedelmeket a 2009. évi nominális szinten tartsák - mondta. Megjegyezte: az úgynevezett működési eredményt a tervezet 8,5 százalékban, 30 milliárd forintban határozza meg a főváros.
A működési eredmény a gyakorlatban azt jelenti, hogy az önkormányzat összes működési bevételéből kivonjuk a működési kiadásokat. Ez a tavalyival közel megegyező összeg jelenti a fejlődés motorját jelentő beruházások fedezetét, valamint a korábban felvett hitelek és kamatok törlesztésének alapját. Ez a pénzügyi politika a garancia arra, hogy sem most, sem a jövőben ne kelljen az adósságspirál veszélyétől tartani, vagyis attól a helyzettől, amikor nincs esély a folyamatosan növekvő hitelállomány csökkentésére - fűzte hozzá.
Elmondta azt is, hogy Budapest a terv szerint 192 milliárdos hitelállománnyal számol, amely a működési bevételek 62 százalékát jelenti. Ez a Moody´s hitelminősítő véleményével összhangban messze alulmúlja a kritikusnak tekinthető 70 százalékos arányt. Idén 17,4 milliárd forintot fordítunk a korábban felvett hitelek kamat- és adósságterhének törlesztésére.
Az iparűzési adóból 2009-ben több mint 197 milliárd forint folyt be a fővárosnak, ez nagyjából 1,2 milliárd forinttal több, mint amennyivel terveztek. Az elmúlt időszakban minden évben 3-4 százalékos emelkedéssel számoltak az iparűzési adó bevételeinél, de idén a recesszió és az inflációs hatások miatt pesszimistább tervet készített a főváros, azzal számolva, hogy a negatív gazdasági helyzet akár évekre befagyaszthatja vagy visszavetheti az iparűzési adóból származó bevételek növekedését. 2010-ben mindennek ellenére is minimális növekedésre számítanak a helyi iparűzési adóbevételekben.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A központi költségvetési pénzek csökkenését a főváros nem tudja kompenzálni, ezért a közszférában a személyi juttatások előirányzata 2010-ben sem nőhet .jpg)
.jpg)
De ezúttal Robert Ficóra célzott, aki szerinte „második energiafrontot” nyitna Ukrajna ellen, méghozzá moszkvai utasításra. 
