A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2009. június 29-én elfogadott módosítása 2010. január 1-től bevezetni rendeli az ún. szuperbruttó jövedelemadó-alap meghatározást, amely szerint az adóalap részévé válik a munkáltató által a munkavállaló után fizetett társadalombiztosítási járulék is.
Szabó Máté országgyűlési biztos álláspontja szerint a személyi jövedelemadó-alap ilyen kiegészítése nem áll semmilyen kapcsolatban az adóalanyok által megszerzett jövedelemmel, így olyan tételeket von be az adóalapba, amelyek nem ténylegesen megszerzett jövedelmek.
Tavasszal már egyszer az Alkotmánybírósághoz fordult Szabó Máté ombudsman adóügyben, mert szerinte a vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatos szabályozás ellentétes a jogállamiság elvével, így azt meg kell szüntetni. Részletek>> |
Mindezek mellett a foglalkoztató által fizetett és 2010-től adóalap-növelő tényezőként figyelembe venni rendelt, a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék és egészségügyi hozzájárulás semmilyen tekintetben nem befolyásolja az adóalany nyugdíj, illetve egészségügyi ellátását, így jövedelemként ez okból sem vehető figyelembe.
Mindezekre figyelemmel a állampolgári jogok országgyűlési biztosa a szabályozás alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróságnál - zárja közleményét az országgyűlési biztos.
A Pénzügyminisztérium szerint a parlament által elfogadott jövő évi adómódosítás megfelel az alkotmányos követelményeknek; a tárca szerint az adóalap megállapítása alapvetően adótechnikai kérdés.
A tárca közleménye szerint attól, hogy az elfogadott törvénymódosítás alapján a személyi jövedelemadó alapja 2010-ben már nemcsak a jövedelem, hanem a munkáltató által fizetett járulék, valamint a százalékos eho is, nem eredményez adóteher növekedést, viszont láthatóvá válik: a munkáltatónak mennyibe kerül a foglalkoztatás.
A PM a közleményében kiemeli, hogy a megváltozott adóalap alacsonyabb adókulcsokkal és magasabb sávhatárral párosul, biztosítva az adóteher mérséklést.
A tárca szerint a jövő évi változások jelentősen csökkentik a jövedelmek adóterheit, az átlagkereset környékén a változások 1-1,5 havi nettó bérnek megfelelő adót adnak vissza. Ezek a módosítások az adózók meghatározó részét kedvezően, előnyösen érintik, kivételt csupán azok képeznek, akiknek a havi jövedelme meghaladja az 1,75 millió forintot.
A PM emlékeztet, hogy ez a fajta adóalap-megállapítás nem magyar sajátosság, Csehországban már bevezették, s ott az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek tartotta.
A válság miatt csökkentek az adóbevételek
MSZOSZ: féllábasak lesznek a kollektív szerződések!
Bajnai: 10-ből 9-en a 17%-os szja-kulcsba kerülünk
Eljön az idő, amikor megéri majd itthon dolgozni?
MTI-OS, Privátbankár