Már csökken a bedőlő ingatlanhitelek száma, de a válság mélypontját még nem értük el – mondta az fn.hu-nak adott interjújában Farkas Ádám, a Pénzügy Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke
Már csökken a bedőlő ingatlanhitelek száma, de a válság mélypontját még nem értük el – mondta az fn.hu-nak adott interjújában Farkas Ádám, a Pénzügy Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke.
Az elnök kiemelte, hogy a bankok tavaly év végéig bő 60 ezer lakáshitelt strukturáltak át, de nem lehet tudni, hogy az ügyfelek az így kapott könnyítéssel képesek-e fizetni a törlesztőrészleteket. Farkas Ádám arra számít, hogy az év második felében a bankok hitelportfólióinak minősége javulni fog.
Arra a kérdésre, hogy vannak-e még a Capital Partnershez hasonló ügyek, igennel válaszolt. "Azt kell látni, hogy időről időre újratermelődnek olyan helyzetek, olyan struktúrák, ahol a fogyasztók széles rétegeit megtévesztik, mert a csodára való fogékonyság, úgy tűnik, megvan. Most jelentettünk be az illetékes rendőrséghez olyan piramisjáték-gyanús ügyeket, amelyekben befektetésekre csodaszerű hozamokat ígérnek." - mondta Farkas Ádám. A 4-5 százalékosnál magasabb, és kockázatmentesnek mondott hozam mindenképpen gyanút kell hogy keltsen mindenkiben - adta meg a sorvezetőt az elnök.
Abban, hogy a válság ilyen súlyos következményekkel járt Magyarországon, egyértelműen szerepet játszott az ország nagyon erőteljes külső eladósodása, s ezen belül a lakosság devizában történt eladósodása. Arról érdemes szakmai vitát folytatni, hogy ebben mi volt a felügyelet szerepe - válaszolta arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor szerint a felügyelet is közreműködött abban, hogy a válság ekkorát ütött Magyarországon.
Emlékeztetett arra, hogy a devizahitelek felfutása idején bőséges és olcsó likviditás állt rendelkezésre a nemzetközi piacokon, ami tompította a veszélyérzetet, de az egész válság alatt nem volt probléma a bankok tőkehelyzetével, "ilyen értelemben úgy vélem, a felügyelet jól végezte a feladatát" - mondta. "Ugyanakkor az egy valós kérdés, hogy a devizahitelezés felfutását meg kellett volna-e akadályozni, és miként, bár ezt szakmai, és nem politikai kérdésnek tartom" - szögezte le Farkas Ádám.
A felügyelet és a jegybank összevonásának esélyét firtató kérdésre elismerte, hogy a válság egyik világszintű tanulsága az volt, hogy nem volt megfelelő az egész pénzügyi rendszer stabilitásárét viselt jegybanki felelősség és az egyedi intézmények felügyeletét ellátó intézmények - felügyeleti tevékenységek összhangja, ezért ezt az összhangot erősíteni kell. A kérdés ezután az, hogy ennek mi legyen az intézményi kerete. A felügyelet és a jegybank összevonása mellett a másik lehetőség a PSZÁF függetlenségének jelentős megerősítése és a két intézmény, illetve a Pénzügyminisztérium folyamatos együttműködéséért felelős Pénzügyi Stabilitási Tanács létrehozása volt és a kormányzat e mellett döntött. "Úgy érzem, hogy ez az intézményi felállás jól működik, jó az együttműködés a jegybank és a felügyelet között, jelentősen javult az elmúlt egy évben, és nagyon bízom abban, hogy ez a felállás meg tudja előzni hasonló típusú válságok kialakulását" - mondta.
Végül a fideszes Varga Mihály véleményét cáfolva leszögezte: "Nem tartom magam politikai kinevezettnek, hiszen soha életemben semmilyen politikai erőhöz nem volt közöm, a PSZÁF vezetését pedig kimondottan szakmai feladatnak tartom. A sikerhez természetesen szükség van valamiféle bizalomra is; ebben a pillanatban a parlament bizalmára, hiszen a felügyelet független intézményként a parlamentnek tartozik beszámolni. Ha a következő kormány úgy ítéli meg, hogy ezt a munkát megfelelően végzem, akkor rajtam nem fog múlni az együttműködés" - jelentette ki a FigyelőNetnek adott interjúban a PSZÁF elnöke.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár