Bővülő foglalkoztatottság: nincs minek örülni

A Központi Statisztikai HIvatal közleménye szerint 3 millió 832 ezer fő, azaz 43 ezer fővel (1,1 százalékkal) több volt a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma 2011. május–júliusban, mint az előző év azonos időszakában. A mun­ka­­nél­­küli­ek száma az egy évvel ko­ráb­bival lényegében megegyezett, 463 ezer fő volt, amely 10,8 százalékos munka­nél­küliségi rátát eredményezett.

A vizsgált időszakban a 15–64 évesek 62,9 százaléka, azaz 4 millió 263 ezer fő jelent meg (foglalkoztatottként, illetve munkanélküliként) a munkaerőpiacon, 39 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A férfiak 69,0 százalékos aktivitási aránya 0,6 százalékponttal, a nők 57,0 százalékos aránya 0,4 százalékponttal volt magasabb a 2010. május–júliusinál.

A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma átla­go­san 3 millió 800 ezer fő volt, 43 ezer fővel több az egy évvel ezelőttinél. A korcsoport 56,1 százalékos foglalkoztatási rátája 0,6 százalékponttal haladta meg az előző év azonos időszakit. A 15–64 éves férfi népességből 2 millió 53 ezren voltak foglalkoztatottak, ami 61,6 százalékos foglal­koztatási rátának felelt meg. A nőket 1 millió 747 ezer fős, 50,7 százalékos foglalkoztatottság jellemezte. A férfi foglalkoztatottak száma 43 ezer fővel haladta meg az egy évvel korábbit, ami 1,1 százalékpontos javulást jelentett a foglalkoztatási rátájukban. A nők foglalkoztatási mutatói lényegében nem változtak.

Férfiak esetében csökkent, a nőknél nőtt a munkanélküliség

A 15–74 éves munkanélküliek száma 463 ezer fő volt, 4 ezerrel kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. A mun­kanélküliségi ráta 10,8 százalékos értéke az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,2 százalékponttal volt alacsonyabb. A változás mértéke mindkét mutató esetében mintavételi hibahatáron belül volt.

A férfiak munkanélküliségi rátájának értéke az elmúlt egy év alatt 0,7 százalékponttal 10,7 százalékra csökkent, miközben a nőké 0,3 százalékponttal 10,8 százalékra emelkedett. A munkanélküliek 16,0 százaléka a munkaerőpiacon csak kis számban jelenlévő 15–24 éves kor­osz­tály­ból került ki, az erre a korcsoportra számított 25,0 százalékos munkanélküliségi ráta 1,3 százalékponttal volt ala­cso­nyabb, mint 2010 azonos időszakában. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munka­nél­­­kü­liségi rátája az elmúlt egy évben 0,3 százalékponttal, 10,0 százalékra csökkent.  A munkanélküliek 50,7 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos idő­tartama 18,2 hónap.

Szezonalitás és export: kifulladhat őszre a növekedés háttere

A foglalkoztatás bővülése a korábbi elemzői várakozásoknak megfelelően alakult. A foglalkoztatottság növekedése megfelel a szezonalitásnak, aminek következtében a nyár végéig további emelkedés várható.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a foglalkoztatottak számának dinamikus növekedése az intézményi létszámstatisztikák alapján továbbra is a versenyszféra javuló állapotának köszönhető, amely mögött az exportra termelő ágazatok kibocsátásának utóbbi egy évben történő emelkedése, illetve az ágazatokban emiatt érvényesülő alkalmazotti létszámbővülés húzódik meg. A májusi növekedéshez képest, azonban júniusban jelentős lassulás figyelhető meg az export növekedési ütemében, amelyen már érezhető a globális lassulás. Az elkövetkező időszakban az NGM várakozásia szerint a bővülést tovább fogja segíteni a kormányzat által indított közmunka programok felfutása.

Minek örülni?

 Barta György, a CIB Bank vezető elemzője úgy vélekedett, az adatoknak nagyon örülni nem lehet, a munkanélküliségi ráta stagnálása azt jelenti: nem volt javulás. Az átlagos munkakeresési idő még mindig nagyon hosszú - hívta fel a figyelmet. Hozzátette: ez arra utal, hogy még mindig nagyon "laza" a munkaerőpiac, azaz nagyon nehéz állást találni. Nincs érdemi munkaerő-piaci "feszülés" - hangsúlyozta. Szerinte a javulás elhúzódó lesz.

"Nem teljesíthetőek a kormány céljai"

Egy biztató részlet van csupán az adatok között, az, hogy tovább nőtt a foglalkoztatottság, amely abból származott, hogy a gazdaságilag aktívak száma tovább emelkedett - hívta fel a figyelmet. Előrejelzése szerint idén még nem lesz érdemi javulás a munkaerőpiacon, az állástalanok aránya az év végén is 10,8 százalék lehet, ahogy tavaly is. Kiemelte: 2012-ben főként a közmunkaprogramoknak köszönhetően lehet kisebb javulás, ennek azonban lesznek költségvetési hatásai. Úgy vélekedett, a kormányhoz közel álló közgazdászok is egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy a kormány által kitűzött, lefelé revideált munkaerő-piaci célok sem teljesíthetőek.

Kockázatot jelent, hogy sok rokkant nyugdíjast igyekszik a kabinet visszavezetni a munkaerőpiacra - tette hozzá azzal, hogy az e csoportba tartozók alkalmazhatósága nem túl jó, így jelentős részüket munkanélküliként regisztrálják majd. Kiemelte még, hogy az év elején meglépett adócsökkentésnek, amelytől a kormány azt is reméltek, hogy meghozza némileg a vállalatok foglalkoztatási kedvét, nem volt érdemi munkaerő-piaci hatása.

A háttérben a közmunkaprogram

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az elemzői várakozásoknál magasabb, 10,8 százalék maradt a munkanélküliségi ráta május-július között, azonban kissé mérséklődött az egy évvel korábbi 11 százalékról.

A vártnál magasabb munkanélküliségi ráta mögött az aktivitási ráta növekedése áll, ami önmagában kedvező is, feltehetően a megszigorított nyugdíjba vonulási feltételeket tükrözi, de szerepe lehetett a frissen végzettek megjelenésének is. A foglalkoztatottak száma a vártnál gyorsabban, 23,3 ezer fővel emelkedett az április-júniusi átlaghoz képest, míg 42,7 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ami feltehetően nagyobb részt a közmunkaprogramok felfutásának köszönhető - húzta alá. A munkanélküliek száma ugyanakkor 2,5 ezerrel nőtt az előző háromhavi periódushoz képest, míg 4 ezerrel csökkent az egy évvel ezelőttihez képest - közölte.

Magas maradhat a munkanélküliség

Prognózisa szerint a következő hónapokban szezonális hatások és a feldolgozóipar munkaerő kereslete miatt a foglalkoztatás kissé tovább nőhet, míg a munkanélküliség magas maradhat. A munkanélküliségi ráta a nyár végére 10,4 százalékra csökkenhet, azonban a jövő év elejére szezonális hatások miatt újra elérheti a 11 százalékot. Az elemző idén éves átlagban 10,9 százalékos, jövőre 10,5 százalékos munkanélküliségi rátára számít.

Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője szerint szépen növekszik a foglalkoztatás az év eleje óta. Ez az adat pozitív fejleményeket mutathat - hívta fel a figyelmet. Szerinte ez a javulás az exportra termelő ágazatoknak köszönhető.

Aláhúzta azonban, hogy nincsenek összhangban a második negyedéves növekedési és a munkaerő-piaci adatok, nőtt a foglalkoztatottság, de nem javult a termelékenység. Szerinte az adatok azt mutathatják, hogy vagy átmeneti hatás miatt volt alacsony a GDP a második negyedévben, vagy alapvetően lassult a növekedés, és a munkaadók még nem alkalmazkodtak hozzá. Ha az utóbbi az igaz, akkor várhatóan csökkenni fog a foglalkoztatottság - emelte ki.

Privátbankár