Cigonyozás miatt kirúgták a miskolci főrendőrt

A miskolci rendőrkapitány pénteki nyilatkozatával átlépett egy olyan határt, amelyet az állam képviselője nem léphet át, az ügyben erkölcsi alapú döntés született - mondta Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter szombaton az MTV Nap-kelte című műsorában, magyarázatul arra,  miért helyezték más beosztásba Pásztor Albertet.

A miniszter, felidézve a pénteken történteket, azt mondta: a rendőrkapitány megmagyarázhatatlan módon megkülönböztetést tett "őszerinte magyar és cigány" elkövetők és bűnözési szokások között. Ezzel átlépett egy olyan határt, amelyet az állam képviselője, különösen egy rendőr, nem léphet át - tette hozzá.
"Ez egy erkölcsi, vagy értékválasztás alapú döntés volt, amikor nem mérlegeltem azt, hogy ennek milyen következményei lesznek például a rendőrség szervezetén belül. (...) Magyarországon rendőri vezető nem tehet ilyen kijelentést, akármilyen nyomás alatt is áll" - mondta Draskovics Tibor. A miniszter szerint nagyon sokan "rosszul élik" meg a rendőrkapitány áthelyezését, mert tehetséges, eredményes, jó vezetőnek tartják.

Pásztor Albert pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a decemberben, januárban Miskolcon történt valamennyi rablási "bűncselekmény elkövetője cigány származású volt". Újságírói kérdésre közölte: miskolci kapitányként nem tiszte "cigánybűnözésről" beszélni, mindösszesen a tényeket sorolja fel. Az eset után az igazságügyi és rendészeti miniszter kezdeményezésére Bencze József, az ORFK vezetője azonnali vizsgálatot rendelt el és más beosztásba helyezte a főrendőrt.

Gusztos Péter, az SZDSZ  frakcióvezető-helyettese korábban kiadott közleményében megmagyarázhatatlannak tartotta, hogy "a közrend védelméért felelős személy ilyen kijelentésekre ragadtassa magát egy olyan országban, ahol a kirekesztettség és a kisebbségvédelem továbbra is megoldatlan probléma." A szabad demokrata képviselő arra kérte a rendőrkapitányt, adjon tájékoztatást arról, hogy miként tartja számon a bűnelkövető magyar állampolgárok nemzetiségét; hogy "a faji alapú kartotékját magáncélra vagy a rendőrség keretei között vezeti-e"; illetve hogy a származásvizsgálat alkalmazása kiterjed-e a sikkasztók és hivatali visszaélések bűnelkövetőire, vagy csak bizonyos bűncselekménytípusokra, lopásra, rablásokra.

Pásztor Albert az SZDSZ közleményére reagálva az MTI-nek elmondta: a rendőrség nem tartja nyilván a magyar állampolgárok nemzetiségét, hovatartozását, ám a kihallgatások során a jegyzőkönyvben a gyanúsított - a személyi körülményeire vonatkozó résznél - erről nyilatkozik. Hozzátette: ez a személyi nyilvántartásokba nem kerül bele, a büntetőeljárás során azonban figyelembe vehető egészen a büntetés kiszabásáig, hiszen a gyanúsított érdeke, hogy körülményeiről, helyzetéről beszámoljon, ami adott esetben akár enyhítheti is a cselekményének a megítélését.

"A Parlament nem tehető pénzzé"
Zéró tolerancia: megéri
Nem ülhetnek hetekig a hivatalok az ügyeken  

MTI