A magyar lakosság tisztában van az éghajlatváltozás fogalmával és lényegével, ám annak elsősorban csak a rövid távú és közvetlen hatásait ismeri, míg az igazi veszélyeket rejtő hosszú távú és közvetett hatásokkal csak kevesen vannak tisztában.
A magyar lakosság tisztában van az éghajlatváltozás fogalmával és lényegével, ám annak elsősorban csak a rövid távú és közvetlen hatásait ismeri, míg az igazi veszélyeket rejtő hosszú távú és közvetett hatásokkal csak kevesen vannak tisztában – derült ki a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a WWF Magyarország és a Cognative Kft. közös kutatásából.
A lakosság klímaváltozással kapcsolatos ismereteit felmérő kutatás eredményeit összefoglaló közlemény szerint kiderült, hogy a klímaváltozásról gyakorlatilag mindenki, a megkérdezettek 96 százaléka hallott már.
Arra a kérdésre, hogy milyen hatásait ismerik a klímaváltozásnak, a válaszadók 82 százaléka elsősorban a természeti következményeket és a veszélyeket említette. Eközben a közvetett és a hosszú távú hatásokat - így például a növény- és állatfajok kihalását, az éhínséget, a vízhiányt - csak kevesen említették, ami azt jelzi, hogy ezek a következmények még nem kerültek a köztudatba - derül ki a közleményből.
A klímaváltozás lehetséges következményei közül legkevésbé veszélyesnek egy új népvándorlást, a szegények és a gazdagok közötti különbségek növekedését, valamint a potenciális háborús konfliktusok kialakulását tartották a válaszadók.
A lakosság többsége, a megkérdezettek 57 százaléka, bevallása szerint a klímaváltozás mérséklése érdekében eddig leginkább a hagyományos izzók takarékosra történő cseréjét tette meg, bár feltételezhetően ennek elsődleges motivációja anyagi természetű és nem környezettudatosságból fakad.
A válaszokból kitűnik az is, hogy a környezettudatossági lépések között csupa olyan szerepel, amelyeknek gyakorlatilag azonnali gazdasági eredménye is van, mindeközben a kényelmi faktor megjelenése már jelentős hátrányt jelenthet. Így például az autóval történő közlekedés korlátozása korántsem olyan népszerű, mint az egyéb környezettudatossági lépések.
A kutatásból az is kiderül, hogy az emberek több mint fele nagyon fontosnak tartja a zöld civil szervezetek fellépését az éghajlatvédelem ügyében. Leginkább azt várják el a zöldektől, hogy lépjenek fel a környezetszennyező vállalatokkal szemben, széles körben tájékoztassák a lakosságot és szükség esetén a politikusokra is gyakoroljanak nyomást.
A kutatás során 2008 májusában reprezentatív mintán a 15 éves és idősebb magyar lakosság véleményét kérdezték meg.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A magyar lakosság tisztában van az éghajlatváltozás fogalmával és lényegével, ám annak elsősorban csak a rövid távú és közvetlen hatásait ismeri, míg az igazi veszélyeket rejtő hosszú távú és közvetett hatásokkal csak kevesen vannak tisztában. 
Nem teketóriázunk az automata előtt. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
