Az Európai Unió iránymutatása szerint az számít "veszélyeztetettnek", akinek a havi bevétele nem éri el a nettójövedelmek középértének a hatvan százalékát. Ez a küszöb az unió leggazdagabb országai közé tartozó Ausztriában egy fő esetén havi 893, egy gyermekes családnál pedig 1160 euró. (Az összjövedelembe éppúgy beleszámít a fizetés és a nyugdíj, mint a különböző segélyek és eltartási juttatások.)
A statisztikai hivatal korábban, a 2004-2005-ös időszak vizsgálatán alapuló elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy a csaknem 8,3 milliós lakosság tizenkét-tizenhárom százalékát fenyegeti a szegénység réme, csaknem a felüket ráadásul tartósan. Összesen 1,57 millió ember került abba a helyzetbe a két év valamelyikében, hogy havi jövedelme a hivatalosan megállapított szegénységi küszöb alá süllyedhet. Közülük mintegy négyszázezer mindkét évben a legalacsonyabb jövedelmű kategóriába tartozott.
A most közzétett adatok megerősítették az elemzés fő megállapítását, amely szerint hosszabb időszakra kivetítve több mint egymillió osztrákot lehet - az EU-szabvány szerinti mutató alapján - szegénynek vagy a szegénység által fenyegetettnek tekinteni.
Ugyancsak a szegénység problémakörével foglalkozik az alsó-ausztriai munkáskamara tanulmánya. A szervezet szerint a munkavállalók több mint hatvan százaléka - a nők több mint háromnegyede - keres havi bruttó 2149 eurónál kevesebbet, és könnyen szegénysorsra juthat, ha elveszti a munkahelyét és egyedülálló. Az alpesi országban folyósított munkanélküli segély - amely átlagosan havi 770 eurót tesz ki - ugyanis viszonylag csekélynek tekinthető uniós viszonylatban, és messze elmarad attól az EU-előírástól, amely kimondja: a segélynek a legutolsó fizetés 75 százalékát kell kitennie.
Ausztriában ez a szint csupán a jövedelem 55 százalékának felel meg, a kamara szerint a "szociális biztosítás" helyzete csak Írországban, Görögországban és Magyarországon rosszabb. Ráadásul az inflációs hatás miatt a munkanélküli segély reálértéke 2000-hez képest négy százalékkal csökkent - hívta fel a figyelmet a testület. Még nagyobb mértékben, 7,6 százalékkal romlott a havi 595 euróra rúgó rendkívüli segély értéke.
A kamara becslése szerint anyagi körülményei miatt 2,1 millió osztrák nem engedheti meg magának, hogy szabadságra menjen, mintegy 840 ezren dohos és penészes lakásokban élnek, 313 ezer embernek pedig gondot okoz a téli fűtésszámla kiegyenlítése. A tanulmány külön kiemelte, hogy az infláció - az élelmiszer és az energia árának meredek emelkedése - kiváltképpen ezt a réteget sújtja, hiszen az oda tartozók jövedelmüknek több mint felét kénytelenek élelemre és lakásfenntartásra fordítani.
A Volkshilfe osztrák jótékonysági szervezet számítása alapján mintegy 420 ezer ember él akut szegénységben az alpesi országban, és az osztrákok közel egynegyede nem engedhet meg magának nagyobb összegű váratlan kiadást.
Komoly gondokat okozhat még a részmunkaidő
Németországba járhatnak vásárolni az osztrákok
Hozzánk is elhoznák a Szegények bankját
Szegény kínaiak: vége a nyomornak
MTI