Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Devizahitelek forintosítása: csak látszólag jó megoldás
A devizahitelek forintosítása jelentős költségvetési terhek mellett lenne csak megvalósítható, és a megoldás több problémát is felvet
A devizahitelek forintosítása jelentős költségvetési terhek mellett lenne csak megvalósítható, és a megoldás több problémát is felvet.
A devizahitelek forintosítása jelentős költségvetési terhek mellett lenne csak megvalósítható, és a megoldás több problémát is felvet - derül ki az MTI birtokába került, a kormány számára készített előterjesztésből és szakértői anyagból. Az előterjesztés az járja körül, hogy lehet-e mérsékelni a magas devizaadósság kockázatát.
A dokumentum szerint a devizahitelek piaci árfolyamon történő forintosításának költsége éves szinten akár 263 milliárd forint többletkiadást is jelentene, állami segítség nélkül ennyivel emelkedne az érintettek terhe a legpesszimistább forgatókönyv szerint. Az előterjesztés megjegyzi azt is, hogy ekkora tehernövekedés akkor következne be, ha a mostani 212 forint helyett 320 forintba kerülne a svájci frank; ez 468 forintos euróárfolyamot jelentene a devizahitelek futamideje alatt.
Az MTI birtokába került dokumentum leszögezi: ha a lakosság törlesztőrészleteinek emelkedését 30 százalékban maximalizálnák, akkor a többletteher negyedét fizetné a lakosság, az állam és a bank együtt pedig - a hitel futamideje alatt - évente hozzávetőleg 200 milliárd forintot. Ez 15 éves futamidővel számolva összesen 3 ezer milliárd forintnyi többlettámogatást jelentene a devizában eladósodottaknak, és eközben ugyanennyivel növekedne az államadóság, vagy a társadalom egészének többletterhe.
Ha nem az aktuális piaci árfolyam mellett váltanák át a devizahiteleket forintra, akkor a gyenge forint miatti veszteség azonnal jelentkezne az államnál vagy a bankoknál - derül ki az anyagból. Így egy, a piacinál például 10 százalékkal kedvezőbb árfolyamon - 191 forintos svájci frank, 280 forintos euróárfolyamon - történő átváltás 250-300 milliárd forintos, döntően az államra szálló költséget jelentene. Ezek a költségek megduplázódnának, ha ezt az átváltási lehetőséget kiterjesztenék a szabad felhasználású jelzáloghitelekre is.
A kedvezményes árfolyamon történő átváltásnál problémát okoz az is, hogy ha azt a bankok vállalják, akkor eredményük csökken, ezzel pedig megnőne a valószínűsége a bankrendszer feltőkésítési igényének.
További problémát okozna ebben a módszerben az is, hogy az átváltás visszavonhatatlan elkötelezettséget jelent, így az a forintárfolyam erősödése esetén sem változtatható meg. Ellentmondást jelent, hogy a nem támogatott lakáscélú forinthitelt igénybe vevők törlesztési terhe magasabb lenne a devizahitelüket forintra átváltókénál.
Ugyancsak konfliktusforrást jelent, hogy az adósok különböző árfolyamon vették fel a devizahitelüket, és eddig különböző mértékű előnyöket értek el. A megoldás diszkriminációt jelentene a hitelüket forintban felvevők számára - rögzíti az előterjesztés.
A dokumentum kitér arra is, hogy 2009. január végén Magyarországon 2.676 milliárd forint volt a lakosság devizalapú jelzáloghiteleinek állománya.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A devizahitelek forintosítása jelentős költségvetési terhek mellett lenne csak megvalósítható, és a megoldás több problémát is felvet .jpg)
.jpg)
A jövő héten kamatdöntő ülést tart a jegybank. 
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
