Durva hiánnyal kezdi az évet az államkassza

A Nemzetgazdasági Minisztérium a januári hiányadatokról azt írja, 12 éve nem volt ilyen alacsony az év első hónapjában a hiány. Arról elfeledkeznek, hogy az előző három évben a kassza rendre 30 milliárdos plusszal zárt a vizsgált időszakban. Kevesebb folyt be szja-ból mint tavaly ilyenkor, megcsappantak a járulékbevételek is, miközben a kamatkiadások nőttek. A szaktárca szerint az évvégi hiánycél így is tartható lesz.

Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – 2011. év január havi hiánya 122,8 milliárd forintra teljesült - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ma publikált havi leszámolásából. Ezen belül a központi költségvetés 110,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 37,9 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 25,9 milliárd forintos szufficittel zártak. 2010. január hónapjában az államháztartás központi alrendszerének szufficitje 31,3 milliárd forint volt.

Az első havi pénzforgalmi hiány - amely az éves várakozás 18%-a - az elmúlt 12 év egyik legalacsonyabb januári hiányadatát mutatja - hívja fel rá a figyelmet a szaktárca. Ráadásul ezen hiányszám alakulásában több egyszeri tétel játszik nagy szerepet, ezért az év végi 2,94%-os hiánycél reálisan tartható. Az NGM szerint a mostani adatokból a gazdasági növekedés megindulása is látszik, melyet az elindított uniós beruházások hajtanak főleg.

A tárca megfeledkezett az előző 3 évről?

Csakhogy a tárca nem tesz arról említést, hogy tavaly ilyenkor az államháztartás önkormányzatok nélküli egyenlege 31,3 milliárdos többletet mutatott. Sőt, egy évvel korábban az államháztartás 37,8 milliárd forintos többlettel zárt, akárcsak 2008-ban, amikor is 33,8 milliárd pluszt tudott felmutatni. Ezt megelőzően a januári adatok rendre nagy hiányt mutattak, 2007-ben például közel 200 milliárd volt a deficit. A tárca számítása csak akkor állja meg a helyét, ha azokat az éveket vesszük, amikor az államháztartás hiányt halmozott fel az év első hónapjában.

SZJA: kevesebb bevétel az adóváltozások miatt

A bevételi oldalon a személyi jövedelemadóból származó bevételek mintegy 36 milliárd forinttal elmaradtak a tavalyi év azonos hónapjának értékétől, mely a 2010. január elsejétől bevezetett adóváltozások miatt alakult így.
Ez egyfelől az összevont jövedelmek bruttósításának bevezetésével, az adótábla (adókulcsok és adósávok) kedvezőbbé válásával, az adójóváírás kiterjesztésével, valamint a természetbeni juttatások adózásának szigorításával függ össze.

Ezen túlmenően az előző évi időszakhoz képest az év végéhez kapcsolódó jutalom és egyéb többlet személyi juttatások kifizetései a közszférában minimális szintre csökkentek, a versenyszférában pedig feltételezhetően áthúzódtak 2011-re, így az ebből származó adóbevételek is elmaradtak - utóbbi majd a februári adatokban jelenhet meg bevételként.

Járulékbevételek és egészségügyi hozzájárulás: a csökkenés okai

Az egészségbiztosítási járulékbevételek és a munkaerő-piaci járulék bevételek esetében részben a jutalom-juttatások fent említett folyamata, részben pedig a járulékszabályozás változásának hatása okozott csökkenést. 2010 januárjában magasabb járulékbevételek realizálódhattak, mivel az összesen 5 százalékpont (3 százalékpont Egészségbiztosítási Alap, 2 százalékpont Munkaerőpiaci Alap) munkáltatói járulékmérték csökkentés e hónap befizetéseinél csak a minimálbér kétszereséig volt érvényesíthető. Ezzel szemben 2011. januárjában a csökkentés minden járulékköteles jövedelem után figyelembe vehető.

2010. január 1-től megszűnt a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség (1950 Ft/hó/fő), de pénzforgalmilag még 2010 január hónapban egy havi befizetés teljesült. 2011. ugyanezen időszakában már csak a százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetése történt meg.

A kiadási oldal

A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok januári teljesítése 210,2 milliárd forint volt, amely az előző évi januári kiadásnak több mint kétszerese. Ezen belül az előző év azonos hónapjához képest az uniós programok kiadásai növekedtek a 2,8‑szeresére.

Az uniós támogatások hétéves programozási időszakának második felében - a forrásvesztés elkerülése érdekében - 2011-ben magasabb kiadás várható, mint 2010-ben, így a januári kiadások is magasabbak. E mellett hatással volt a magas kiadási összegre a 2011. évi költségvetési törvény Uniós fejlesztések fejezetének új, egyszerűbb szerkezete, mely a prioritásokat 2011-től operatív programonként összevonva tartalmazza.


Csak papíron teher

A prioritások előirányzatain keletkezett 2010. évi maradványt így át kellett tenni az operatív program előirányzatok soraira, mely januárban összesen 29,1 milliárd forint összegben ugyan kiadásként jelentkezett, de nem tekinthető hagyományos értelembe vett, kedvezményezettek felé megtörtént kifizetésnek.

Eltolt kiadások?

Az NGM elszámolása szerint a nem uniós forrásokból finanszírozott kiadások közül meg kell említeni az előző kormány által a 2010. évi költségvetésbe be nem tervezett, majd 2010 végén az általános tartalékból nemzetközi tagdíjak teljesítésére átutalt 6,8 milliárd forintot. E kiadás teljesítése 2011 januárjára húzódott át, és értelemszerűen a korábbi évben nem jelentkezett.

Kezességérvényesítések

Az állam által vállalt kezesség érvényesítése januárban 9 milliárd forint kiadást jelentett, melynek nagyságrendjét egy előre nem tervezett – 7,1 milliárd forint (tőke+kamat) összegű, a Vértesi Erőmű Zrt.-hez kapcsolódó – egyedi kezesség beváltása határozta meg.

Kamategyenleg

A kamatkiadások 2011 januárjában 13,2 milliárd forinttal haladták meg az előző év megfelelő időszaki értéket, a kamatbevételek pedig 4,2 milliárd forinttal maradtak el az előző évitől.

Az eltérést döntően a finanszírozási terv sajátosságainak megfelelően a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutása okozta - a szaktárca magyarázata szerint. Az előző évinél némileg magasabb hozamok (mindössze 15 bázispontos eltérés mutatkozott az előző év januárjához képest a főbb állampapírhozamok súlyozatlan átlagában) és a mintegy 5%-kal magasabb adósságállomány csekély hányadát magyarázzák a többletkiadásnak.

Privátbankár - Zsiborás Gergő