E-számla: ki kell kényszeríteni a spórolást

Kőrös Zsolt, a Noreg Információvédelmi Kft. ügyvezető igazgatója kedden Budapesten sajtótájékoztatón elmondta, az unióban ott terjed gyorsan az e-számlázás, ahol a kormányzat támogatja, illetve kikényszeríti használatát. Hozzátette, Magyarországon alapvetően azért terjed lassan ez a megoldás, mert a befogadói oldal, azaz az állampolgárok nincsenek felkészülve rá.

A Noreg információi szerint jövőre Finnországban és Spanyolországban lesz kötelező a vállalatoknak az e-számlázás bevezetése, de már Olaszországban is kidolgoztak rá egy ütemtervet. Dániában, ahol már országosan használják, évente mintegy 100 millió eurót takarítanak meg azzal, hogy a számlák többsége nem hagyományos módon készül.

Egy uniós becslés szerint, ha minden tagország vállalata áttérne az e-számlára, éves szinten mintegy 200 milliárd eurót lehetne megtakarítani például azzal, hogy nem kellene papírra nyomtatni az adatokat, s a leveleket nem kellene postára adni.

Magyarországon 2004 óta lehet e-számlákat kibocsátani, de a fejlődésre jellemző, hogy a Noreg tavaly mindössze egy e-számla kibocsátási és archiváló rendszert adott el. Igaz, az idén három rendszer eladásában bízik. Kőrös Zsolt szerint gyorsítaná az e-számlázás elterjedését, ha a kormány bizonyos területeken, például közbeszerzés esetén csak ilyen számlákat fogadna el.

Az ügyvezető szerint leginkább akkor van esély az e-számlák  elfogadtatására, ha az adott cég kezdettől fogva csak ilyen számlát bocsát ki. Így például a fapados légitársaságok, vagy az EMFESZ Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft. kezdettől alkalmazza, s az ügyfeleik el is fogadják ezt. Sokkal nehezebb lesz azonban például a régóta működő közüzemi szolgáltatók ügyfeleit rávenni az e-számlák befogadására.

Annak ellenére is, hogy a Noreg szerint havi ezer e-számla kibocsátása már csak fele annyiba kerül, mint ugyanennyi papír alapú számláé.

Az adatok szerint egy papíralapú számlának csak a postai díja több mint 80 forint, a teljes bekerülési költsége pedig a 300-400 forintot is elérheti. Ezzel szemben, ha valaki legalább összesen ötszáz-ezer elektronikus számlát bocsát ki havonta, akkor egy dokumentum teljes költsége 45 forintra mérséklődik. Nagyobb, például ötezer számla esetén az összeg már csak 20 forint lesz dokumentumonként.

Magyarországon a becslések alapján évente legalább 1 milliárd számla keletkezik. Az előrejelzések szerint öt év múlva a számlák első példányának legalább a 10 százalékát már elektronikusan állítják ki, míg a másodpéldányoknak már az 50 százaléka keletkezik így.

Hogyan spórolhatunk a számlázással?
APEH-lista: kik retteghetnek az idén? 
Interneten roppantják meg cégünket?
Elektronikus számlázás: két legyet egy csapásra

MTI