A gazdaságilag aktív lakosság döntő többsége (69 százalék) nem érzi magát biztonságban a jelenlegi hazai egészségügyi ellátó rendszerben, s biztonságérzetük még romlott is az elmúlt 12 hónapban – derül ki abból a kutatásból, amelyet az AXA megbízásából a GKI készített februárban az egészségügyi ellátás minőségének megítéléséről.
Hajlandók lennénk több pénzt fizetni
A felmérés tanúsága szerint az aktív népesség több mint kétharmada hajlandó lenne előre kiszámítható többletköltséget is elviselni annak érdekében, hogy időben és megfelelő minőségű egészségügyi ellátáshoz jusson. A jobb ellátás érdekében a válaszadók mintegy 38 százaléka fizetne havi 1-2 ezer forintot, míg további 35 százalék akár havi 3-5 ezer forintot is hajlandó lenne áldozni a színvonalas egészségügyi szolgáltatásokért – mutat rá a felmérés.
Több orvosi véleményt is kikérünk - az interneten is keresgélünk
Az aktív magyar lakosságra vonatkoztatva reprezentatív kutatásából kiderül, hogy a válaszadók többsége (67%) úgy érzi, a kapott egészségügyi ellátás szakmai minőségét meg tudja ítélni. A válaszadók többsége (75 százalék) a kapott ellátást leginkább saját korábbi tapasztalatára támaszkodva értékeli, ám a bizonyosság érdekében többen (44 százalék) más orvos szakvéleményét is kérik a kapott kezeléssel kapcsolatban, és sokan (39 százalék) az interneten is tájékozódnak. A legfeljebb érettségivel rendelkezők körében ritkább (36 százalék), hogy más orvos véleményét is kikérik, a fiatalabbakat (a 18 évtől 39 évig terjedő korosztályt) pedig az interneten található információk inkább orientálják a véleményalkotásban, mint a 40 év felettieket.
Közügy - magánügy A magánegészségügy szolgáltatóit az aktív lakosság minden tekintetben jobbnak értékeli, mint a társadalombiztosítási rendszer intézményeit. A legkisebb különbséget az orvosszakmai felkészültségben látják, de a műszerezettségben és a kényelmi funkciókban igen markánsak a különbségek (lásd táblázatunkat). |
A jobb szakmai minőség érdekében a válaszadók a jó hírű orvosokat keresik, amiben leginkább kapcsolati hálójukra támaszkodnak, s e célból csak ritkán vetik be a paraszolvenciát. Akik már jártak magánorvosnál, sokkal nagyobb arányban (59 százalék) mennek újra magánrendelésre a magasabb színvonal érdekében, mint akiknek korábban is csak állami ellátásban volt részük (25 százalék).
Az aktív népesség a háziorvosi ellátást erős, míg a szakrendelői valamint a kórházi szakellátást gyenge közepesre értékeli. A felmérés válaszadói szerint az ellátás színvonalában érezhető romlás ment végbe az elmúlt 12 hónap során, mely különösen a szakellátást és a kórházi ellátást érinti.
Adatok: GKI-AXA felmérés, 10 000-es, reprezentatív minta alapján