Egy évig írják az állami vagyonleltárt
Azok a vállalakozások, például a MÁV csoport, amelyek nem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez (MNV) tartoznak, a vagyonkezelőhöz kerülnek - tette hozzá.
Az állami többségi tulajdonú cégeknél nemcsak a vezetői szinteket csökkentik, hanem hatékony és felelős gazdálkodásra "kényszerítik" azokat. A választott testületek létszáma a lehető legkisebb lesz, ami elvi-politikai kérdés. Ahogy a miniszter fogalmazott: "az állami vagyon nem klientúraépítésre való". Ahol az igazgatóság szerepét és feladatait a menedzsment veszi át, ott ügydöntő felügyelőbizottságot hoznak létre. Ahol törvény szerint kötelező a dolgozók bevonása a felügyelőbizottságba, ott az 5 fős testületben két dolgozói képviselő lesz. Mindössze 8-10 állami többségi tulajdonú cégnél marad meg az igazgatóság mint testület.
Fellegi Tamás közlése szerint az energiaszolgáltató cégek a kormánnyal való tárgyalásokon együttműködést mutatnak, hiszen az ő érdekük is a stabil piac. A víz- és csatornaszolgáltató cégeket a miniszter levélben kérte tárgyalásra.
Összességében tárgyalásos politika kialakítása a cél a közüzemi szolgáltatókkal - hangsúlyozta a miniszter, aki emlékeztetett arra, hogy az Európai Unióban Magyarországon volt a legnagyobb gázáremelés és a legmagasabb az áramár.
A miniszter az MTI kérdésére megerősítette, hogy tárgyalnak az orosz Surgutneftegas-zal (Szurgutnyeftyegaz) a Mol 21,2 százalékos tulajdonosával, de a megbeszélésekre való tekintettel erről többet nem kívánt mondani.
A Malévval kapcsolatban a kormánynak az az álláspontja, hogy nemzeti légitársaságra szükség van - fejtette ki Fellegi Tamás. Arról, hogy ez milyen formában és tartalommal működjön, egyeztetni kell a kisebbségi tulajdonossal, az orosz állami Vnyesekonombank érdekeltségébe tartozó AirBridge Zrt.-vel. A miniszter hozzáfűzte: keresik a megoldási lehetőségeket a hosszú távú likviditás biztosítására.
MTI