Elegük van a településeknek az ingyen segélyből

Lassan mozgalommá terebélyesedik Monok "segélyért munkát" akciója: a kormány is hajlik a segélyezés reformjára, az ellenzék sem áll ellen, a szociális szakemberek azonban inkább az aggályaikat fejezik ki - derül ki a Népszabadságban közölt összeállításból.

MDF: munkát a segélyért cserébe

A lap idézi Gyurcsány Ferenc egyik legfrissebb blogbejegyzését, melyben a kormányfő elismeri, hogy sokan egyre türelmetlenebbül nézik, hogy a jelenlegi szociális rendszer "nem eléggé ösztönöz a legális munkavégzésre, sőt, mintha esetenként ellene hatna".

Erre a vélekedésre reagálva a kormányfő megjegyzi, hogy természetesen nem lenne jó, "ha az erősödne meg sokakban, hogy jobb és könnyebb segélyből élni, mint munkából", de szerinte arra is vigyázni kell, hogy ebből nehogy véletlenül szegény- vagy cigányellenes előítéletek szülessenek.

A monoki rendelet, de a kormány "Út a munkához" elnevezésű - a szociális segély fejében háromhavonta 15 nap közmunkát szükségesnek tartó -, áprilisban nyilvánosságra került előterjesztése is alkalmatlan a növekvő társadalmi feszültség oldására - nyilatkozta a Népszabadságnak Pataki Éva, a Szociális Szakmai Szövetség elnöke.

Mint hozzátette: "a segély megélhetési eszközzé válása a munka világát minősíti". Azt a munkaadói hozzáállást, amely elvárja a munkavállalótól, hogy mobil legyen, ám letelepedési támogatást csak elvétve ad.

Monok példája ennek ellenére ragadós - olvasható a cikkben, amely emlékeztet arra, hogy elsőként Ivád választotta ugyanezt a megoldást, majd Sátoraljaújhely és Sárospatak jelentette be, hogy fontolóra veszi a rendeletalkotást.

Bajnai: Másképp kell hozzáállnunk a munkához
Gyurcsány: Mocorog a gazdaság, lesz itt még jókedv
"Oktatással megmenthetjük a cigányokat"
Magyarországon jobban megéri nem dolgozni

Népszabadság