Elfogult és korrupt: lesújtó körkép a magyar sajtóról

Az újságírók mindössze hét százaléka látja úgy, hogy a magyar sajtó betölti legfőbb feladatát, az elfogulatlan, korrekt tájékoztatást. A múlt évhez képest tovább romlott a média feddhetetlenségének, függetlenségének és a szakma anyagi helyzetének megítélése az újságírók körében második alkalommal végzett Médiatükör kutatás szerint. Az újságírók a problémák legfőbb felelősének a kiadókat és felsővezetőiket tartják, a politikusok „csak” a harmadik helyen állnak ezen a listán. A tavalyi felméréshez képest drasztikusan nőtt azok aránya, akik a korrupciót firtató kérdésre nem kívántak válaszolni - olvasható a felmérést készítő Nézőpont Intézet közleményében.

A szakma megítélése

Az Uniomedia kommunikációs ügynökség és a Nézőpont Intézet „Médiatükör” címmel második alkalommal készített átfogó online felmérést arról, miként látja az újságírószakma saját helyzetét, illetve viszonyát a politikai és gazdasági élet szereplőihez. A magyar sajtó megítélése a múlt évhez képest több területen tovább romlott: az újságírók döntő többsége politikailag elfogultnak, alulfizetettnek, túlterheltnek, széthúzónak, korrupcióval fertőzöttnek és motiválatlannak látja kollégáit, illetve szakmáját. A média politikai függetlenségével a megkérdezettek alig 3 százaléka, az újságírók jövedelmével alig 4 százaléka elégedett. Az egyértelműen elégedetlenek aránya ezzel szemben a függetlenség kérdésében 71 százalék, míg a szakmát alulfizetettnek érzők aránya az egy évvel korábbi 47 százalékról 68 százalékra emelkedett.

A közlemény szerint az egyetlen pozitív irányú változás, hogy az újságírók jobban informáltnak érzik saját szakmájukat: tavaly ezt a válaszadók 25, az idén már 36 százaléka mondta jellemzőnek.

Mennyire jellemzőek az alábbi állítások a magyar újságíró szakmára? Az 1-es az egyáltalán nem jellemző, az 5-ös pedig a nagyon jellemző (összes válaszadó)

Az újságírók önmagukról

Egészen más képet kapunk ugyanakkor a sajtóról, ha az újságírókat nem a szakmáról általában, hanem önmaguk, saját munkájuk megítéléséről kérdezzük. A többség ez esetben is túlterheltnek és alulfizetettnek érzi magát, a politikai függetlenségre és a feddhetetlenségre adott válaszok aránya azonban a szakma általános megítélésének az ellenkezője: a válaszadók 62 százaléka politikailag függetlennek tartja magát és saját munkáját. A szakterületek bontása alapján még a politikai újságírók között is többségben vannak azok, akik úgy látják, hogy „politikai elvárásoktól függetlenül” tudósíthatnak. A politikai függetlenség hiányáról a teljes szakmán belül a válaszadók 10 százaléka, a politikai újságíróknak pedig 18 százaléka számolt be - derül ki a közleményből.

Mennyire jellemzőek Önre az alábbi állítások? Az 1-es az egyáltalán nem jellemző, az 5-ös pedig a nagyon jellemző (összes válaszadó)

A korrupcióról

A felmérésben résztvevők 81 százaléka magát feddhetetlennek mondta. Alig öt százalék vallotta ennek az ellenkezőjét. A tavalyi felméréshez hasonlóan ugyanakkor rendkívül sokan, a válaszadók 56 százaléka állította: van tudomása arról, hogy valamely kollégája rejtett ellenszolgáltatást fogadott el egy cikk megjelentetéséért. Nemmel erre a kérdésre 24 százalék válaszolt. A legnagyobb változás a múlt évhez képest, hogy idén már minden ötödik megkérdezett kitért a válaszadás elől.

Színvonal, felelősség

A felmérés szerint a média színvonalának általános megítélése az újságírók körében továbbra is kritikus: mintegy ötször annyian tartják színvonaltalannak, mint színvonalasnak a magyar sajtót. A felsővezetők között a pozitív válaszok aránya 19, a beosztott újságírók körében viszont alig 3 százalék.

A megkérdezettek szerint a média legfontosabb feladata, hogy elfogulatlan, korrekt tájékoztatást nyújtson, ám a válaszadók mindössze 7 százaléka látja úgy, hogy a magyar sajtó ezt a feladatát be is tölti. A többség - a felmérésben résztvevők 71 százaléka - szerint ezzel szemben elsősorban a tulajdonosok elvárását szolgálja ki.

A Nézőpont Intézet közleménye szerint a tavalyi felméréshez hasonlóan az elégtelen színvonalért az újságírók elsősorban a kiadókat, médiatulajdonosokat okolják, a válaszadók 84 százaléka tartja felelősnek őket. Második helyen a médiapiac felsővezetői állnak, megelőzve a politikusokat a felelősök között. (A politikai újságírók az átlagnál kevésbé, a bulvár újságírók nagyobb mértékben hibáztatják a politikusokat az alacsony szakmai színvonalért.)

Privátbankár