Az alapkezelők még nem tudják, hogy kell-e "bankadót" fizetniük. A szektor túladóztatásának beláthatatlan következményei lehetnek, miután e cégek tevékenységét "pillanatok alatt" ki lehet vinni az országból
Az alapkezelők még nem tudják, hogy kell-e "bankadót" fizetniük. Úgy vélik, a szektor túladóztatásának beláthatatlan következményei lehetnek, miután e cégek tevékenységét "pillanatok alatt" ki lehet vinni az országból.
Temmel András, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) főtitkára az MTI-nek elmondta: nincs hivatalos információjuk arról, hogy az alapok és egyéb megtakarítási formák kezelői felmerültek-e a bankadó fizetésére kötelezettek között.
A kormány akcióterve szerint a bankokra, biztosítókra és pénzügyi vállalkozásokra "bankadót" rónának ki, ami három évig maradna érvényben. Az érintett pénzügyi cégeknek már az idén - a 2010-es költségvetésben tervezett 13 milliárd forint különadót is beszámítva - összesen 200 milliárd forintot kellene befizetniük az államkasszába.
Az adó egyes hírek szerint nemcsak az említett szektorokat, hanem valamennyi pénzügyi ágazatot terhelné. Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke korábban az MTI-nek azt mondta, hogy csak egy olyan különadót tudnak elfogadni, ami nemcsak a bankokra, hanem a teljes pénzügyi rendszerre vonatkozik.
Még nem tudni, hogy a kormányzatnak vannak-e más megfontolásai is azon túl, hogy bevételt kíván szerezni, s fontos volna tudni azt is, hogy az adó milyen körre vonatkozik, mi a mérték és a vetítési alap - mondta Temmel András. Rámutatott: nagyon eltérő tevékenységekről van szó, még a vagyonkezelési tevékenységen belül is. Kérdés, hogy a pénztári kezelt vagyont, a biztosítók kiszervezett vagyonát, a befektetési alapokat beszámítanák-e, s ez mennyire vetülne rá az ügyfelekre.
Hangsúlyozta: az alapkezelőknek a bankokhoz, biztosítókhoz képest kicsi az árbevételük, relatíve kicsi a nyereségük, a volumenek mögött nem az alapkezelők, hanem a betétesek, nyugdíjmegtakarítók pénze van. Az iparág specialitása, hogy nagyon mobilis, továbbá, hogy kis cégek kezelnek nagy vagyonokat. A cégeknél néhány portfóliómenedzser van, akik százmilliárdok felett diszponálnak. A kezelt vagyon 70 százaléka külföldi pénzügyi csoportok tulajdonában lévő cégek kezelésében van.
A főtitkár szerint alaposan meg kellene fontolni, hogy ki viseli a terhet, s annak milyen következményei lesznek, mielőtt bármilyen döntés születik.
"Ha olyan adóterhelés jelenne meg, ami versenyképtelenné teszi a hazai tevékenységet, azt a néhány embert pillanatok alatt le lehet építeni, ki lehet vinni a tevékenységet, néhány papírt kell csak aláírni hozzá. Kifejezetten attól félünk, hogy a túladóztatás ilyen következményekkel járna. Kérdés, ha nem Magyarországon lesznek a portfóliómenedzserek, mennyi magyar állampapírt fognak megvenni. Ezek olyan szempontok, amelyeket figyelembe kell venni" - mondta Temmel András. Hozzátette: a cégösszevonás európai tendencia, ezért azok a hazai vállalatok, amelyekben külföldi tulajdon van, már most is erős nyomás alatt vannak.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Az alapkezelők még nem tudják, hogy kell-e "bankadót" fizetniük. A szektor túladóztatásának beláthatatlan következményei lehetnek, miután e cégek tevékenységét "pillanatok alatt" ki lehet vinni az országból .jpg)
.jpg)
Az amerikai fővárosban székelő Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,1 milliárd dollár hitelt folyósított Ukrajnának. 
