Elszámoltatás: így kezdené a Fidesz

Tíz plusz egy üggyel kezdené a Fidesz kormányra kerülése után az elszámoltatást, a felelősségre vonást: ezek közé tartozik a BKV "szétlopása", a kormányzati negyed, a sukorói kaszinóberuházás, a bábolnai földeladás, a Magyar Televízió székházának építése, a Magyar Posta székházának eladása, a "ferihegyi történések" - így a Malév privatizációja, majd visszaállamosítása -, a 2006. októberi 23-i események, a gazdaság adatainak meghamisítása, az állami vezetők végkielégítésének ügye, valamint az állami vezetők offshore érdekeltségeinek vizsgálata.

Lázár János fideszes országgyűlési képviselő pénteki budapesti sajtótájékoztatóján közölte: "ez csak a kezdet, és nem a vég, folyt. köv.".
   
Az ügyekről szólva kifejtette: az első a BKV-val kapcsolatos, a közlekedési vállalatot ugyanis az MSZP és az SZDSZ az eltelt nyolc évben gyakorlatilag "szétlopta". Ezt követi a kormányzati negyed ügye, amellyel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) számításai és a folyamatban lévő nyomozás szerint több mint 14 milliárd forint kárt okoztak - közölte, megjegyezve, hogy a kormányzati negyed esetében lényegében "egyetlenegy kapavágás nélkül" költött el a magyar állam 14 milliárdot.
   
A harmadik ügy Sukoró, amelynek esetében szintén büntetőeljárás van folyamatban. A kaszinóberuházással összefüggésben felmerül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. menedzsmentjének felelőssége, az érintett szerződést jóváhagyó vagyongazdálkodási tanács, a Pénzügyminisztérium, illetve a pénzügyminiszter felelőssége, valamint azoké is, akik a kormányzatban jóváhagyták a beruházás kiemelt státuszát - mondta Lázár János.
   
Ingatlannal kapcsolatos a negyedik téma is: a Fidesz szerint ugyanis a törvényeket súlyosan megsértve és kijátszva döntött a nemzeti földalapkezelő több mint 200 hektárnyi bábolnai állami föld sorsáról.
   
A következő két ügy egy-egy székházzal kapcsolatos - tájékoztatott a rendészeti bizottság elnöke. Az első a Magyar Televízió székházának építése, "amely különleges figyelmet érdemlő módja a közvagyon szétlopásának és az állam megkárosításának". A másik épület, a postaszékház eladásával kapcsolatban emlékeztetett: az ÁSZ megállapította, hogy célszerűtlen volt az értékesítés.
  
A Fidesz azt is szeretné tisztázni, mi történt az elmúlt nyolc évben Ferihegyen: Lázár János szerint ide tartozik a Budapest Airport privatizációja és a Malév privatizációja, majd visszaállamosítása.
  

A kormány lelkiismerete tiszta - reagált Szollár Domokos pénteken sajtótájékoztatón arra, hogy a Fidesz kormányra kerülése után tíz plusz egy üggyel kezdené az elszámoltatást, és a felelősségre vonást. Szollár Domokos hangsúlyozta: a pénteken nyilvánosságra hozott Átlátható államháztartás című jelentés is azt mutatja, hogy nincs takargatnivalójuk és minden kérdésre válaszolnak. Ha Lázár János szeretne pontos információkat kapni bármilyen témáról, akkor forduljon hozzánk, segíteni fogunk neki - jelentette ki a kormányszóvivő.

A nyolcadik ügyben arra keresnek választ, mi történt 2006. október 23-án Budapesten: hogyan lehetett az, hogy a magyar rendőrség rátámadt a békés tüntetőkre. Szeretnék név szerint tisztázni azt is, hogy ki mire adott utasítást a televízió-székház ostrománál és október 23-án a fővárosban a magyar rendőröknek - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy szeretnék a rendőri vezetők felelősségét személyre lebontva tisztázni és megállapítani.
   
A kilencedik ügy kérdése úgy hangzik: lehet-e Magyarország könyveit és mérlegeit következmények nélkül meghamisítani, és megtéveszteni az Európai Uniót, illetve Brüsszelt.
   
A következő az állami vezetők végkielégítésének témája, amelynek kapcsán Lázár János közölte: elsősorban a MÁV-nál és a Magyar Villamos Műveknél kifizetett végkielégítéseket kell kivizsgálni.
   
A "plusz egy" az állami vezetők offshore érdekeltségeinek vizsgálata. Vajon milyen társadalmi következményekkel jár az Magyarországon, hogy a magyar állam képviselői nyíltan nem jogkövető, hanem adócsaló, adóelkerülő magatartást tanúsítanak? - tette fel a kérdést. Mint mondta, tisztázandó, hogy Bajnai Gordon miniszterelnöknek milyen offshore érdekeltségei vannak, és milyen kapcsolata volt hivatala alatt offshore cégekkel a pénzügyminiszternek. Hozzátette: rendkívül súlyosnak tartja Simor András jegybankelnök offshore érdekeltségét is. Azt is szeretnék tisztázni, hogy a villamos műveknél az "offshore cégek égisze" alatt mi zajlott.
   
Azért ezeket az ügyeket választották először, mert kivétel nélkül szimbolikusak - indokolt Lázár János. A politikus azt mondta, a következő parlamenti pártoknak meg kell akadályozniuk, hogy az ügyekben érintett politikusok a mentelmi jog mögé bújva ússzák meg a felelősségre vonást. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: Magyarországon a közbizalom helyreállításának a mentelmi jog újraszabályozása lesz az egyik sarkalatos pontja a politikusok felelősségvállalását illetően. "A mentelmi jog újragondolása húsz év után aktuális Magyarországon" - fogalmazott.
   
Annak, hogy Magyarország társadalmi, gazdasági, morális csődben és káoszban van, az az oka, hogy létezik egy olyan csoport, amelynek tagjai a törvények fölé helyezték magukat az elmúlt időszakban: ők az ország választott tisztségviselői - vélekedett.
   
Mint fogalmazott, a lakosság által elszenvedett megszorításokkal "visító ellentétben" áll az a lopás és korrupciós hullám, amely kezdettől fogva végigkíséri az MSZP és az SZDSZ kormányzását. A jövő nem kezdődik el anélkül, hogy az elmúlt nyolc év kormányzásáért a szocialistákat és a szabad demokratákat ne számoltatnák el - jelentette ki Lázár János.
   
Hangsúlyozta, az elszámoltatásnak alkotmányos és törvényes keretek között kell zajlania, és nem jelenthet leszámolást. Szólt arról is, hogy a Fidesznek, ha kormányra kerül, azzal kell kezdenie az elszámoltatást, hogy minden adatot és információt nyilvánosságra hoz.

Adót csökkentene a Jobbik, de nem tudja mennyit
Jogsértő volt Orbán iskolai kampányolása
Kampánypénzek: az MSZP túlzásba esett?

MTI