Eltörlik az állami cégvezetők fizetési plafonját

Október elsejétől nem maximálnák az állami cégvezetők fizetését: az új vagyontörvény hatályon kívül helyezné azt a rendelkezést, amely kimondta, havi díjazásuk legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank elnöke évi összes keresete egytizenkettedének egynegyede lehet, azaz jelenleg mintegy kétmillió forint.

A fideszes Matolcsy György és Fónagy János által benyújtott, az állami vagyonnal felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló törvényjavaslat - amelynek részletes vitáját kedden folytatják le a parlamentben - egy passzusa újrarendezi az állami cégvezetők fizetését.

Kezdeményezi, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény egy jelenlegi bekezdését az MFB Zrt.-re, a törvény mellékleteiben meghatározott gazdasági társaságokra, illetve azok munkaviszonyban álló munkavállalóira és vezető tisztségviselőire 2010. szeptember 30-ig kell alkalmazni.

A hivatkozott bekezdés azt mondta ki: a köztulajdonban álló gazdasági társasággal munkaviszonyban álló munkavállaló havi személyi alapbére, valamint vezető tisztségviselőjének havi díjazása legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank elnöke tárgyévi összes keresete egytizenkettedének az egynegyede lehet.

Adócsökkentést és adóemelést is tervez a Fidesz

Az Országgyűlés tavaly november 9-én fogadta el azt a törvényt, amely kimondta: a köztulajdonban álló gazdasági társaságok munkavállalóinak személyi alapbére, valamint vezető tisztségviselőjének havi díjazása legfeljebb kétmillió forint lehet 2010. január 1-től. Az Országgyűlés 181 igen, 19 nem szavazattal, és 151 tartózkodással fogadta el az előterjesztést, az indítványt csak a szocialisták támogatták.

Köztisztviselők helyett kormánytisztviselők

Az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a köztisztviselők munkaviszonyát, akiknek új neve kormánytisztviselő lesz - foglalta össze a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatot a fideszes Répássy Róbert kedden az Országgyűlésben.

A politikus szerint jelentős rendszertani következetlenség jellemzi a hatályos köztisztviselői törvényt a központi államigazgatás tekintetében, ugyanis egy köztisztviselő indokolás nélkül szüntetheti meg jogviszonyát, ezzel szemben a munkáltató, az állam csak valós és okszerű indoklással alátámasztottan, meghatározott esetekben és jogcímen szüntetheti meg a közszolgálati jogviszonyt.

Répássy Róbert, a javaslat egyik beterjesztője az általános vitában kiemelte: az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a jogviszony szabad felmondásának joga a munkáltatót és a munkavállalót egyaránt megilleti. A törvényjavaslat - egyebek között - ezt az alapelvet is érvényesíteni kívánja - jelentette ki.

Mint mondta, a fentiek alapján méltányos megoldás, hogy az államot - ebben az elismerten számára alkotmányosan erősebb helyzetében - megillesse az a jog, hogy legalább olyan feltételekkel szüntethesse meg a jogviszonyt, mint a kormánytisztviselő, azaz indokolás nélkül, két hónapos felmentési idővel.

Répássy Róbert elmondta azt is: a tervezet hatályba lépésével a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonya kormánytisztviselői jogviszonnyá, a vezetők megbízása vezetői munkakörré alakul át. (A törvény hatálya a központi államigazgatási szervekre, a kormányhivatalokra és a rendvédelmi szervek nem hivatásos állományú tagjaira terjed majd ki; nem érinti az autonóm államigazgatási szerveket és helyi önkormányzatokat).

A politikus úgy fogalmazott: a tervezet előzménye lesz egy, a követelményeket magas színvonalon teljesítő, a közszolgálati dolgozóknak biztonságot garantáló, megalapozott, koherens közszolgálati szabályozás megalkotásának.

 

MTI