Építőipar: még egy évig semmi remény

Az elmúlt két és fél évben 30 ezer fővel csökkent az építőiparban legálisan foglalkoztatottak létszáma, jelenleg a rendelésállomány 20 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál, a kilábalás a jövő év második felében kezdődhet - mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az Építők Napja alkalmából tartott sajtótájékoztatón.

A biztos kéz - a fedezetkezelő rendszer - tervezett meghonosítását azért nem támogatja az iparág, mert úgy vélik: előbb az irreálisan alacsony áron vállalt munkáknak kell elejét venni, ráadásul a beruházás értékéhez mért 2 százalékos fedezetkezelési díj túl drága - mondta Koji László. Hozzátette, hogy a műszaki ellenőr 0,8, a felelős műszaki vezető 1 százalékért dolgozik.

Az építőipar utolsó jó éve a 2006 volt, akkor 2.160 milliárd forint volt a termelési érték, ez év végén jó ha 1.700 milliárdot elér az iparág. Az inflációs árveszteség ebben az időszakban 5 százalék - mondta az ÉVOSZ elnöke.

A lánctartozás jelenleg 400 milliárd forint, ennek a fele soha nem térül meg - mondta Kemény Péter, a szervezet alelnöke. Hozzátette, hogy az állam az útépítő cégek múlt év végén leadott számláiból 30 milliárd forintnyit fizetett késve, illetve egy részével a mai napig adós. Ez év februárja és május közepe között 6 útépítő cég 200 millió forint késedelmi kamatot kapott az államtól.

Megjegyezte: az utóbbi időben a közbeszerzéseken azon versenyeznek az ajánlattevők, hogy 360 vagy 720 nap után kérik a pénzüket. A projekteket a kivitelezők finanszírozzák, erre a magyar cégek képtelenek, tehát csak a nagy multik maradnak versenyben - tette hozzá az alelnök.

A másik megoldandó probléma az, hogy áron alul ne vállalhassanak munkát a cégek - folytatta Koji László. A Gazdasági Versenyhivatal viszont támadja azt, hogy 1.900 forint legyen a minimális rezsi óradíj.

Panel milliárdok: a tárcavezető nyárig dönt
Lefelé fordultak az ipari árak
Építőipar: hol a kormányzati határozottság?
Panelprogram: halvány remény az építőiparnak?

MTI