EU: újra megduplázták a "keleti segélyt"

Az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei kedden hivatalosan is döntöttek arról, hogy duplájára, 50 milliárd euróra emelik annak az uniós pénzalapnak a keretét, amelyből az euróövezethez nem tartozó, nagyrészt új uniós tagországokat segítik középtávú pénzügyi szükség esetén. Az alapból eddig Magyarország és Lettország részesült hitelben, de más tagállamok is jelezték már, hogy szükségük lehet rá.

A keretet egyszer már felemelték 12 milliárdról 25 milliárd euróra, most ez utóbbi összeg megkettőzéséről döntöttek. Szokásos havi brüsszeli találkozójukon az eddigi tagság öt évét értékelve a 27 tagállam miniszterei leszögezték, hogy a csatlakozás mind a régi, mind az új tagok számára gazdasági szempontból is hasznosnak bizonyult, és növelte például az EU képességét a mostani gazdasági válság vagy a globalizáció negatív hatásainak leküzdésére.

A pénzügyminiszterek a tanácsülésen megállapították, hogy nem egyforma és nem ugyanolyan mértékben fenntartható eredményeket értek el az Európai Unió új tagországai a csatlakozásuk óta eltelt öt évben a gazdaságpolitika területén.

Az új tagállamok látványos eredményeket értek el a gazdasági integrációban és a többihez való felzárkózásban, és immár nincs alapja az "új" jelzőt használni rájuk - derül ki a miniszterek közös közleményéből.

Úgy vélték azonban, hogy a bővített EU teljes hozadékának kihasználásához még további lépésekre van szükség minden oldalon. Egyfelől el kell tüntetni minden akadályt az egységes belső piac útjából, másfelől az új tagországoknak - belső integrációs folyamataik erősítésével, az uniós keretek gyakorlatba ültetésének folytatásával, illetve a szerkezeti reformok továbbvitelével - folytatniuk kell beilleszkedésüket és felzárkózásukat.

A miniszterek szerint mindezek a folyamatok különös hangsúlyt kapnak most, a nemzetközi válság idején. A közelmúltban az Európai Bizottság külön is értékelte a bővített EU első éveit. Megállapította, hogy a szélesítés valamennyi tagállam számára gazdasági előnyökkel járt, hiszen növelte azok versenyképességét, fokozódott a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés. A kibővült EU ma a világ legnagyobb integrált gazdasági térsége: a világ GDP-jének több mint 30 százalékát, a világkereskedelemnek pedig több mint 17 százalékát adja. Ennek következtében az EU döntő szerepet játszik a globális kérdések alakításában is.

Szociális válság felé sodródik Európa
Nyolcmillió munkahely megszűnik az EU-ban
Balti-jaj: már Észtországnak is kölcsön kell
A németek 3,75%-kal rontották a GDP-prognózist
Bezzeg a csehek!
Oszkó: nem igaz, hogy csőd szélén állunk

MTI