"Borzongás futott végig a kontinensen", amikor a Jobbik 15 százalékot szerzett a júniusi európai parlamenti választásokon - írja a The Economist
"Borzongás futott végig a kontinensen", amikor a Jobbik 15 százalékot szerzett a júniusi európai parlamenti választásokon - írta pénteki elemzésében a The Economist.
A vezető brit gazdasági-politikai folyóirat szerint a "romaellenes platformon" politizáló, "saját egyenruhás szárnyat" fenntartó Jobbik, amely a zsidókat, valamint a homoszexuálisokat is "ronda szavakkal illeti", a térség már létező szélsőséges erőinek sorába állt be. A jelenség azt sugallta, hogy Kelet-Európában ismét feltámadóban van a szélsőjobb.
A Szlovák Nemzeti Párt, amelynek vezetője, Ján Slota éles magyarellenességéről ismert, 1990 óta - egy kivételével - mindegyik szlovák parlamentben mandátumokat szerzett, 2006 óta pedig a kormánynak is tagja. A bulgáriai Ataka, amely az ország török lakosságát támadja, 2005 óta 10 százalékos szavazatarányt tudhat magáénak - írta a The Economist. A lap szerint a Jobbik a harmadik legnagyobb párt lehet a jövő tavaszi magyarországi választások után.
A térség más országaiban ugyanakkor visszaszorulóban van a szélsőjobb: a Lengyel Családok Ligája nevű "idegengyűlölő társaságot, amelynek ifjúsági szárnya antiszemitizmusáról ismert", már 2007-ben "kiütötték" a parlamentből. A magyarokat ostorozó irredenta Nagy Románia Párt, amelynek vezetője 2000-ben a második helyen futott be az elnökválasztáson, tavaly összes parlamenti helyét elvesztette, és a Jobbik egyenruhás alakulatát is betiltották az idén.
Az Európai Parlament egyik szélsőjobboldali csoportja 2007-ben, tízhavi belvillongás után felbomlott, miután a román tagok kifogásolták, hogy az olaszok cigánynak nevezték őket. A balti köztársaságokban, Csehországban és Szlovéniában pedig nincsenek is nagy szélsőjobboldali pártok - mutatott rá a The Economist.
A folyóirat szerint a közép-európai szélsőjobb abban különbözik nyugat-európai megfelelőjétől, hogy más ellenségeket választ magának. A nyugati szélsőjobb erők a bevándorlók ostorozásából élnek, keleten azonban ősibb időkre visszanyúló viszályok érvényesülnek: nemzetiségi kisebbségek, régi területi viták, homoszexuálisok, külföldi pénzemberek és "természetesen a zsidók", a romagyűlölet pedig meghatározó jelentőségű üggyé vált - áll a brit hetilap írásában.
Az elemzés szerint a gazdasági bajokat mindenhol kiaknázzák; még egy évtizednyi növekedés után is rengeteg a szegény és kiábrándult ember. Sokan gondolnak vissza azokra az időkre, amikor az állam megvédte őket a nyers piaci erőktől. Ez olyan szélsőjobbot eredményez, amely az államosítást pártolja, és nem kedveli a piacot - írta a pénteki The Economist.
A jelek szerint azonban a legnagyobb mozgásteret a szélsőjobbnak a korrupció, a gyenge intézményrendszer nyújtja, valamint az, hogy a nagy pártokban kevesen bíznak. A szélsőjobb lényege az elitellenesség; a Jobbik és az Ataka "a centrista pártok támogatásának összeomlásából nőtt ki" - fogalmaz a brit lap.
Magyarországon a jobboldali sajtó hemzseg a kapitalistaellenes összeesküvés-elméletektől, amelyek célpontjai a "kommunisták", a liberálisok és esetenként a zsidók, a bolgár kormányfő pedig hazája "emberanyagára" panaszkodott, a túl sok cigányra, törökre és nyugdíjasra utalva - írta a The Economist.
A lap szerint a magyarellenes érzések sem csak a szélsőjobbra korlátozódnak Romániában és Szlovákiában. Lehet, hogy az inkompetencia lesz a szélsőjobboldal politikai végzete, ám némelyik elképzelése itt marad - fejeződik be a hetilap pénteki írása.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
"Borzongás futott végig a kontinensen", amikor a Jobbik 15 százalékot szerzett a júniusi európai parlamenti választásokon - írja a The Economist .jpg)
.jpg)
A piacok átmeneti nyugalma csalóka lehet. 
